Page 354 [354]
VII. ÖSSZEFOGLALÁS
A pszichológiailag és kulturálisan kiemelt jelentőségű piros színnel hazánkban két
különböző - a történelem folyamán változó fontosságú és szemantikájú — színel¬
nevezés forrt elválaszthatatlanul össze. Kutatásaim során elsősorban arra kerestem
választ, hogy ennek a két nagy múlttal rendelkező verbális színmegjelölésnek mi¬
lyen a viszonya a kognitív piros színosztályhoz, vagyis a , kognitív piroshoz". Ha
egyetlen szóval kellene ezt a kérdést megválaszolnom, azt felelném, hogy változó:
mindenkor ki volt (ill. még most is ki van) téve a történelem és a nyelv változásainak.
Terepkutatásaim során azzal szembesültem, hogy napjainkban a kategória gyűjtő¬
fogalmaként mind a két színnevet használják. Jóllehet a magyar nyelvű közösségek
döntő többségében ma a piros szinnév hangzik el a piros szinek beazonositasakor,
létezik egy olyan archaikus nyelvsziget, ahol még mindig a veres szó van ebben a
kitüntetett helyzetben. A történeti források elemzése során ugyanakkor arról is
meggyőződhettünk, hogy a kognitív pirost mindkét színelnevezéssel kifejezhették,
csak éppen eltérő időszakban alkalmazták őket a minden korban összefüggőnek
— bár változó terjedelműnek - tekintett piros színtartomány megnevezésére. Vagyis
annak ellenére, hogy a magyar nyelvben két fontos színnévvel is rendelkezünk egy
és ugyanazon piros színtartomány jelölésére, a színosztályozás kognitív szintjén
mindig is egyetlen piros színosztályt tartottunk számon. A nyelvek többségével
ellenétben (de pl. az oroszhoz és a portugálhoz hasonlóan) a magyarban az idők
során kicserélődött a piros szín megnevezésére általánosan ismert és használt
nyelvi jel: a korábbi veres/vőröst felváltotta a piros. Azt, hogy nagyjából a 19. szä¬
zadig inkább a veres/vörös lehetett a kognitív piros kizárólagos nyelvi kifejezője,
vagy ahogyan kutatásaim során definiáltam: , kategóriajelölője", a következő négy
megfigyelés támasztja alá:
A veres/vörös ugyanis a piros színnévhez képest, ill. azzal ellentétben:
1. sokkal gyakrabban használt,
2. semleges, pozitív és negatív kontextusokhoz egyaránt kötődő,
3. általánosan és minden dolog színének a kifejezésére használható,
4. gyűjtőfogalomként is alkalmazott színelnevezésnek mutatkozott az általam
vizsgált szövegkorpuszokban.