Seite 350 [350]
OCR
3. A PIROS SZÓ SZEMANTIKÁJÁNAK ÖSSZEGZÉSE 349 — művészeti szaknyelven: kárminba — hajló színével egészíthető ki3% Ezek közül kerülnek ki azok a dolgok is, amelyhez a nyelvünkben a -sír utótag is társulhat(ott): arcpír rózsapír hajnalpír vérpír ( hemoglobin, elavult élettani szakszó, előfordul pl. itt: Arányi 1864, 40). Kutatásaim szerint a biros színnév pontosan ezekkel a dolgokkal való kapcsolatában őrizte meg (nagyjából a 19. század első harmadáig) eredeti — a mainál szűkebb - színjelentését. Ezen túlmenően azonban -— ahogyan arról a szó etimológiája, ill. egyéb adataink is vallanak — barnába hajló piros árnyalatokat is lefedhetett, főleg a pirított ételek és a barnás szőrű lovak vonatkozásában. Ennek ellenére úgy velem, hogy a piros szinelnevez&s elsősorban a fenti listában szereplő dolgokra jellemző, többé vagy kevésbé lilába hajló piros, kb. a rózsaszíntől a bíboron át a meggyszínig tartó színvilágot idézhetett fel az egykori nyelvhasználók számára. A szövegkorpuszok alapján ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a piros színnév főleg azon színárnyalatok kifejezésére szolgált, amelyekre más kontextusban a következő árnyalatneveket használták: (a rözsäröl elnevezett) rózsaszín, rózsapiros (a hajnalról eln.) hajnalszin (a vörösborról eln.) bordó, borszín (drága kelmékről eln.) bíbor, királyszín, bársonyszín (a testtel kapcsolatos eln.) zeszszin, huisszin, tüdöszin, verszin (növényekről eln.) barack(virdg)szin, meggyszin, cseresznyeszin, ceklaszin, amarant(szin) (drägakövekröl eln.) rubinszin, k(a)larisszin, granätszin (festekekröl eln.) berzsenyszin, karmazsin, karmin Utóbbi három olyan színezékek elnevezései, melyekkel a rózsaszín-sötétkékbe hajló piros skálán többféle színt is elő lehetett állítani. (Bár alkalmazásukkal a különböző pácoktól, segédanyagoktól, ill. a festési módszerektől függően különböző árnyalatokat értek el, nagyjából mégis ezen a tartományon belül változtak a velük festett kelmék, Id. a II. melléklet idevágó címszavait). Az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a fenti listában szereplő dolgok közül, főleg az élet és a szemérem fogalma (a szeméremtestre ez nem feltétlenül vonatkozik) nem valös szinezetük miatt kapták meg a piros jelzőt, hanem pozitív voltuknak 35 Egy 19. századi szótárban a következő szavak előtt szerepel a piros: ajak, alma, , bicsak" "bicska, csizma, fösték, , füzény" "egy bíbor-rózsaszínes (!) virágú növény: réti füzény, Lyzbrum salicaria’, hajnal, nevetés, pántlika, pej, rózsa, ,szarvas mák" (, veres szarvasmák" néven is ismert) narancsszínű virág), szín, tojâs, vér (MagySz IL. 133).
