Page 340 [340]
OCR
2. MÁSODIK HIPOTÉZIS: A PIRULÁSBÓL SZÁRMAZÓ ÉS A POZITÍV PIROS 339 a pír- szótőből képzett folyamat: a gyümölcsök esetében a birosodás, az ételek esetében a piritas / pirosra sütés következtében. A piros szó egyébiránt nem csak napjainkban, ill. nem csak a 19. századtól fordult elő a gyümölcsök vagy más növények színének jellemzésére, kizárólag ebben a kontextusban találkozunk ezzel a szóval Szikszai (1590) szójegyzékében is (mint már utaltunk rá, ez a színmegjelölés e jegyzékben nem szerepel a színelnevezések között): Piros czeresnie, Apro piros alma, Pyros körtueli (Id. Sziksz 56). A piros szó és a gyümölcsök közti szoros kapcsolat (a botanikai szaknyelven kívül, amelyben a különböző növényfajok elnevezésében sokszor inkább a vörös volt használatos) több viszonylag korai forrásból," a szépirodalomból, "" ill. a 19—20. századi tájnyelvekből is kimutatható. Az ÚMTSzZ szerint a piros szót önmagában is alkalmazták ,gyümölcsfajta jelölésére" (IV. 501), és ha utánaszámolunk, legalább annyiszor, ha éppen nem többször használták a különböző alma-, körte-, szőlő- stb. fajok nevében, mint a vörös/veres színelnevezést: kis-pirosalma, pici-pirosalma, nyári-pirosalma, lánycsecsű-pirosalma, piros-szentiváni3? piroskörte, piros-búzáskörte, piros makariakörte piros-leänyszölö, pirosgyöngy, pirosnoah, pirosveltelini piros-pattogöcseresznye pirosegres vagy pirosszölö 'ribizli’ („veres szölö” egy 1717-es forräsban: SzI I. 454) piroscsipke ‘csipkebogyö’ pirosdönnye ‘görögdinnye’ (de verezsdinye is) pirosbors ‘rölt paprika’ (de veresbors is, ld. UMTSz azonos cimszavait)3*3 Sőt, a piros olykor kifejezetten rózsaszín" jelentése révén kerülhetett be a gyümölcsök táji elnevezéseibe. Például a szamoshäti pirozsbelü-körte azert kapta ezt a nevet, mert ez egy 'rözsaszin-belü körtefaj’ (SzamSz Il. 235; vö. piros-körtvely, 350 A piros csereszny&hez ld. pl. MA 63. A piros almähoz Id. MA 12; ill. „1600... piros edes almanak hinak” (SzT VII. 691). A kortéhez Id. „1606: 2 piros keorteouely fat” (SzT II. 523). „Ime, az ért cseresznye/ Melly édes és biross is?" (Csokonai V. Mihály: A szamóca, 1797). „A särgällö almäk s a piros körtvelyek Legörbedi anyjoknak emléjén kevélyek” (Csokonai V. Mihäly: Az ösz, 1789). >= Az alma szinjelzöje a 17-18. szäzadban mär a n&p nyelven is a piros. Pl. „Töt-pirosnak hivnak egy almát néhutt a" Felföldön; hoszúkás éppen mint-egy fekezéllő vörös: belöl-is vörös vonyások vannak rajta (Lippay: PosK III. 144). Vö. a következő, 1714-es keltezésű levélrészlettel: , egy felöl pirossacska, igen leves és puha telelő alma" (HOFFMANN 1980, 37). 33 Osszevetésül megemlítjük a champignon gomba ,,piros tsiperke” nevét is (Id. Mart: Ung 104; vo. ugyanitt , spanyol-lóhere, piros szamárhere", 160). A piros napjaink etnobotanikai osztályozásában is gyakori, pl. ,a piros fenyő, azaz a vörös árnyalatú lucfenyő" (Sóvidék, Id. MÁRTON 1994). 381
