Oldal 333 [333]
OCR
332 VI. A PIROS MINT SAJÁTOS SZÍN ÉS POZITÍV JELZŐ 23. táblázat Danczer-fele szinnevek | szinten egyenruha-haj- megfelelőjük megfelelőjük 1889-ből tókák színei egy Jókainál Gárdonyinál 20. századi leírásból": sötétvörös sötétvörös — — buzérvörös buzervörös _ — rakvörös räkvörös - rak (mint vérés-szinonima) skarlátvörös skarlátvörös skárlát — halványpiros halványpiros — (de van: sépadtpiros) — (de van: hamvas mint piros-szinonima) carmoisinpiros karmazsinvörös (!) — (de van: alkermes!) karmazsin mint piros-szinonima amaranthpiros amarantpiros — amardnt mint piros-szinonima bordeauxpiros — (de van: vörösbarna) — — rózsaszín rózsaszín rózsaszin csipkerózsa mint Piros-szinonima (de a testszin és a barackvirág is az!) meggyszín — (de van: cseresznyepiros) | meggyszin meggy mint piros szinonima A táblázat érdekes, de nehezen értelmezhető adata, hogy hajtókaszínként a karmazsin szó utótagja a 20. századi katonai leírásban a vörös, annak ellenére, hogy Danczer kötetében még a carmoisinpiros szerepel, ill. Gárdonyi a karmazsint szintén a piros színnév rokonának vélte. Jókai noteszében jórészt nem szerepelnek ezek a színnevek, ill. amelyek ezek közül mégis feltűnnek, nincsenek sem a piros, sem a vörös szóval kapcsolatban. Jókai noteszében azonban — mint azt a 24. táblázat mutatja — több olyan pirosas" értelmű színnév is szerepel, amelyhez a -biros vagy a -vörös utótag kapcsolódik, sőt ezek többnyire egyeznek Gárdonyi felosztásával. A fő különbség kettejük megítélésében a tűz, a láng, a vér és a bor között van, ezeket ugyanis Jókai a veres színek közé sorolta, Gárdonyi megítélése szerint viszont ezek inkább a piros rokonai. Egyetértenek azonban abban, hogy egyrészt a tégla, a róka, a rozsda, ill. a réz, a veres, másrészt a kármin és a rubin viszont a $iros rokona. 374 Ld. ,a Magyar Szent Korona országaiból kiegészítődő gyalogság 1914 tavaszán" című táblázatot itt: DOROMBY-REE 1943, 263-268.
