Oldal 314 [314]
OCR
I. ELső HIPOTÉZIS: A PIROS '"RÖZSASZIN, KEKBE HAJLÓ PIROS JELENTÉSE 313 piros korall, sötétvörös gránát) többnyire utánzatokban találjuk a népnél" (Horváth 1979, 372957 Ugyanakkor nem lehet teljesen kizárni, hogy ez a már az ókori rómaiak számára is fontos , drágakő" csupán esztétikai értéke miatt kapta meg a biros jelzőt, hiszen a következő 17. századi forrásban a piros jelz6 a £láris szó előtt a , szép" (vagy ,értékes") szavunk szinonimájaként is értelmezhető: ,4A búárok annál mélyebben bocsátkoznak bé a tenger örvényi köziben, mennél titkosabb rejtekben találtatik a piros kláris" ( Landovics István: Novus Succursus II. Nagyszombat, 1689, ld. NySz II. 85). A piros korallt ugyanis mágikus hatású ékszernek vélték, úgy tartották, hogy viselőjének szerelmet, egészséget és jókedvet biztosít (legalábbis ez áll Krúdy Gyula Almoskönyveben, ld. Barta 1983). Valószínű azonban, hogy a kláris éppen 4,2” vonzó színe okán vált — ahogyan Krúdy fogalmaz — „babonäs kévé”. Szemet gyönyörködtető volta megmagyarázhatja azt is, miért gyakoriak a szépirodalomban a klarishoz hasonlitott ajkak3 A száj és a korall pirossága ugyanakkor vizuálisan is összefügghet, méghozzá a rózsaszín tartományba sorolható tónusuk tekintetében. 42 De ahogyan a korall is inkább rózsaszínes és/vagy narancsos, mint piros, úgy a gránát sem egyszerűen , sötétvörös". Legalábbis a 17. században még a rózsa színéhez hasonlónak vélték ezt a drágakövet, vagy esetleg ennek egyik fajtáját (Id. ehhez a SZT rózsagránázos szócikke alatt sorolt adatokat: XI. 557.), a 18. század folyamán viszont lilába hajló színezetűnek látták: , A Gránát viola szinü pirosos" (FoVBe 222). Mindez azt bizonyítja, hogy a — borok esetében is használt — gránátszín jelző egykori jelentésének is köze volt a piros színnévhez, ill. a lilaspiroshoz, ahogyan arról a szőlőszínek kapcsán már korábban szó esett. 343 Pl. „szepen szöllö £láris szája" (Zrínyi Miklós: Euridikét igy siratta Orfeusz, 1651); , Napkeleti klärist lätnäl ajakäban” (Gyöngyösi: MäsT 66); „Homloka lilium, az ajaka kláris" (uő: IhZr 66. versszak); , Szívet sebesítő £/áris ajakoknak" (Orczy 170); , Mit használ szép, aranyszín hajad, — Kláris forma gyenge ajakad" (SÍK-HARMAT 1944, 289). Utóbbi idézet vagy pl. Balassi , kaláris szabású" ajkakat megéneklő sorai (Keserítette sok bú... 1577) felveti annak lehetőségét, hogy a kláris nem elsősorban (vagy nem csupán) a színe miatt lett a női ajkak jelzője, hanem kicsinysége, ill. gyöngy(sor) alakja okán. Annál is inkább, mivel középkortól fogva a kicsi, de telt ajkakat tartották szépnek, szemben az állatiasnak és erkölcstelennek vélt nagy szájjal PASTOUREAU 2017, 82).
