Oldal 310 [310]
OCR
I. ELSŐ HIPOTÉZIS: A PIROS ‘ROZSASZIN, KEKBE HAJLO PIROS" JELENTÉSE 309 Mint az az idézetekből is kitetszik, főleg az ún. balais rubin ( magyarosan balázs, balézs, balast stb.”, Deak 1879, 564, de ezt jeloli a pa/las vagy a torok rubint is, Id. Ballagi 1884, 168) szine volt halvanyabb (Ballagi szerint ennek neve , igen gyakran rózsa rubint", uo.). Ez azonban ásványtanilag voltaképp nem is rubin, hanem egy spinell. Ettől függetlenül azonban sokáig ezt is rubinnak tartották, és előszeretettel viselték (pl. a 16-17. században az előkelő lányok pártáit is szívesen díszítettek ezzel, Id. Deák 1879, 564). Földvári Melinda interneten található — a színtan.hu oldalon elérhető — színnév-adatbázisa szerint a napjainkban használt rubinvörös (ahogyan valószínűleg az egykor felkapott rubin[z/piros?31) színelnevezéssel jelölt tónus a bíbor színek tartományába sorolható. Ha ez így van, akkor azon megfigyelés, hogy a régi forrasokban gyakran a piros színjelzőt kapta a rubinkő (és csak ritkán a veres/vörös jelzőt, Id. pl. Holéczy 1836, 13), szintén a piros szinnev ‘bibor’ jelentését erősítheti. Ettől függetlenül tény, hogy a rubin és a $irosnak mondott szín egykor szorosan összetartozott, ahhoz hasonlóan, hogy a vörös szót is — mint arról már a korábbi fejezetben szó esett — gyakran társították a tűz színével. A piros színű rubin és a vörös színű láng kerül említésre pl. a következő 19. századi szövegben is: „Flörenczben a ket leghiresebb keptär az Uffizi és Pitti galeria [...] Feltalalhaté itt minden szín [...] a legköltőitb drágakőig, melyben a smaragd zöld szine; a láng vörös, — az arany sárga, — a rubin piros, — a zapbir kék szine a szemérem tüzével élénkítve egyesülten tündöklik" (Felméri 1875, 401). Bár a régi nyelvhasználat szerint a rubin színét elsődlegesen a piros szinnév jelzi, számunkra a rubinvörös színnév sem hangzik idegenül (szemben a korábban már érintett rózsavörös összetétellel), napjainkban — mint már szó volt róla — főleg a vörösborok színét szokás ezzel a jelzővel illetni. (De önmagában a rudintos jelző is gyakori volt korábban.335) Az, hogy ma a rubinvöröst a vörösborok tónusához hasonló mélyebb árnyalatokra használják, talán azzal állhat összefüggésben, hogy már régóta a sötét, közülük is az ün. galambverszinü („sötet kärminpiros”) rubinokat tartják a legértékesebbnek (Dudichné-Vendl-Koch 1935; vö. , vérvörös rubin", Vahot 1851, 44). Itt kell megemlíteni azt is, hogy a rubinveres/-vöröst viszont egykor — a 334 A rubin(tjpiros többféle kontextusban előfordult a 19. és 20. században, leginkább a szépirodalomban használták, de néha még a tudományos nyelvben is. 35 A 20. század elején ez a jelző a következő dolgokhoz társult: a női szájhoz (rubintos ajkak, vö. „e’ kedves Rubintajak csökot ker”, Berzsenyi: Egy szilaj lednykahoz, 1797-1799 között), a csillagokhoz, a vérhez és a borhoz. Ld. még az Arcanum adatbázis idevonatkozó rudinzos találatait. A közköltészetben a szeretett nő kifejezésére előfordult a , rubintos virág" jelzős szerkezet is: „Szölalj meg hät rubintos virágom" (HORVÁTH 1980, 326).
