Seite 310 [310]
I. ELSŐ HIPOTÉZIS: A PIROS ‘ROZSASZIN, KEKBE HAJLO PIROS" JELENTÉSE 309
Mint az az idézetekből is kitetszik, főleg az ún. balais rubin ( magyarosan balázs,
balézs, balast stb.”, Deak 1879, 564, de ezt jeloli a pa/las vagy a torok rubint is, Id.
Ballagi 1884, 168) szine volt halvanyabb (Ballagi szerint ennek neve , igen gyakran
rózsa rubint", uo.). Ez azonban ásványtanilag voltaképp nem is rubin, hanem egy
spinell. Ettől függetlenül azonban sokáig ezt is rubinnak tartották, és előszeretettel
viselték (pl. a 16-17. században az előkelő lányok pártáit is szívesen díszítettek
ezzel, Id. Deák 1879, 564).
Földvári Melinda interneten található — a színtan.hu oldalon elérhető — szín¬
név-adatbázisa szerint a napjainkban használt rubinvörös (ahogyan valószínűleg
az egykor felkapott rubin[z/piros?31) színelnevezéssel jelölt tónus a bíbor színek
tartományába sorolható. Ha ez így van, akkor azon megfigyelés, hogy a régi for¬
rasokban gyakran a piros színjelzőt kapta a rubinkő (és csak ritkán a veres/vörös
jelzőt, Id. pl. Holéczy 1836, 13), szintén a piros szinnev ‘bibor’ jelentését erősítheti.
Ettől függetlenül tény, hogy a rubin és a $irosnak mondott szín egykor szorosan
összetartozott, ahhoz hasonlóan, hogy a vörös szót is — mint arról már a korábbi
fejezetben szó esett — gyakran társították a tűz színével. A piros színű rubin és a
vörös színű láng kerül említésre pl. a következő 19. századi szövegben is:
„Flörenczben a ket leghiresebb keptär az Uffizi és Pitti galeria [...] Feltalalhaté itt minden
szín [...] a legköltőitb drágakőig, melyben a smaragd zöld szine; a láng vörös, — az arany
sárga, — a rubin piros, — a zapbir kék szine a szemérem tüzével élénkítve egyesülten tün¬
döklik" (Felméri 1875, 401).
Bár a régi nyelvhasználat szerint a rubin színét elsődlegesen a piros szinnév jelzi,
számunkra a rubinvörös színnév sem hangzik idegenül (szemben a korábban már
érintett rózsavörös összetétellel), napjainkban — mint már szó volt róla — főleg a
vörösborok színét szokás ezzel a jelzővel illetni. (De önmagában a rudintos jelző
is gyakori volt korábban.335) Az, hogy ma a rubinvöröst a vörösborok tónusához
hasonló mélyebb árnyalatokra használják, talán azzal állhat összefüggésben, hogy
már régóta a sötét, közülük is az ün. galambverszinü („sötet kärminpiros”) rubinokat
tartják a legértékesebbnek (Dudichné-Vendl-Koch 1935; vö. , vérvörös rubin", Vahot
1851, 44). Itt kell megemlíteni azt is, hogy a rubinveres/-vöröst viszont egykor — a
334 A rubin(tjpiros többféle kontextusban előfordult a 19. és 20. században, leginkább a szépiroda¬
lomban használták, de néha még a tudományos nyelvben is.
35 A 20. század elején ez a jelző a következő dolgokhoz társult: a női szájhoz (rubintos ajkak, vö.
„e’ kedves Rubintajak csökot ker”, Berzsenyi: Egy szilaj lednykahoz, 1797-1799 között), a csilla¬
gokhoz, a vérhez és a borhoz. Ld. még az Arcanum adatbázis idevonatkozó rudinzos találatait.
A közköltészetben a szeretett nő kifejezésére előfordult a , rubintos virág" jelzős szerkezet is:
„Szölalj meg hät rubintos virágom" (HORVÁTH 1980, 326).