Oldal 304 [304]
OCR
I. ELSŐ HIPOTÉZIS: A PIROS ‘ROZSASZIN, KEKBE HAJLO PIROS" JELENTÉSE 303 testszin vilagos rozsaszinnek felel meg, a piros az élénkebb/sôtétebb r6zsaszinnek, a veres a még sötétebb rózsaszínes-bíbornak és/vagy a bordópirosnak. A kizárólag R. Canina (csipkerózsa) kapcsán alkalmazott zeszszín jelentése nem kérdéses, azt viszont, hogy a másik két színnévvel (a piros és a veres) pontosan mit jelöl, lehetetlen pontosan megfejteni. Említést érdemel az is, hogy voltaképpen nem a rózsákról szóló fejezetben Diószegi a züdőszínt is használja egy bizonyos rózsafajta kapcsán, nevezetesen a , fejér és piros, vagy tüdőszín Százlevelű Ró sáról" írva (246). Ha utóbbi meghatározásban a ,vagy" kötőszó esetleg arra utal, hogy a piros azonosítható a tüdőszín névvel jelölt árnyalattal, az szintén a piros szó rózsaszínes-lilás" jelentését igazolhatja. Ugyanakkor természetesen nem vehetjük biztosra, hogy Diószeginél a füdőszín a tüdő valós tónusát jelölte. Peregriny Elek 1847-ben publikált Termeszettörteneteben viszont a piros mär nem, csupän a vörös €s a Zestszin szerepel a rözsäk jellemzesere. Az elöbbi nem önmagában, vagy mint , szép vörös" áll, ahogyan a csipkebogyó színének leírásánál, hanem valamilyen előtaggal szerepel, így kétszer találkozhatunk a hbal/ványvörös színmeghatározással, míg a Gallica fajnál — összefüggésben azzal, hogy ez a legsötétebb vadrózsafaj — a sötétvörös jelző szerepel. A rózsákról szóló szövegrészben ugyanakkor feltűnik a piros szó is, de érdekes módon a sárga rózsáról szóló jellemzésben: , sárga, többnyire egyszerü virága belől gyakran piros bársonynemű" (Peregriny: TermT 342). Nem egyértelmű, mit akar mondani ezzel a szerző, ugyanakkor szóhasználata újabb bizonyítékkal szolgál a piros és a bársony szavak közti szoros kapcsolatra. Éppenséggel azonban magáról a bársonyról elnevezett szín is megjelenik egy másik, kevésbé tudományos leírásra törekvő rózsaleírásban, a Grevill Rósájáról szóló (1828-as) ismertetésben: , Egyetlen egy virág tsomó valóságos bokrétát formál, mellyben a" természet a" fejér, piros, skarlát, és bársony-színű Rósákat a" színeknek minden változásaival felpiperézve állítja el6” (N. n. 1828b, 46). Feltételezhet6, hogy a skarlat és a bérsonyszin elôtt szereplé piros — e sz6 pozitiv konnotacidin tal — éppenséggel pont az előbbi színnevek "kékbe hajló piros" jelentése révén került be a sorba. Térjünk rá azonban azokra az esetekre, amikor a rózsaszín is feltűnik a pirosas színfokozatok leírásainál. Például egy háziasszonyok számára készített gyakorlati útmutató a , hiátzint" virág3?5 rózsaszínes árnyalatai kapcsán a következő színneve35 "Természetesen a biátzint szó, a ma is jácint névvel jelölt , erős illatú, lila, fehér, rózsaszín stb. fürtös virágzatú hagymás dísznövényt" jelöli (RÁCZ 201o, 269). Ezt a növényt — a rózsához hasonlóan - szinnevkent is hasznältäk a 18-19. szäzadban: Hidtzint-szinii (ld. TESz II. 256);
