Page 301 [301]
300 VI. A PIROS MINT SAJÁTOS SZÍN ÉS POZITÍV JELZŐ
, másnap hajnalban bibor rulában, ragyogó arccal kelt föl a nap" (Török Teofil: A vihar¬
ban. Nagybányai Hírlap 1913. 6. évf. 42. sz. 3.)
1924: , Minden májusi bíbor rózsái, Hol hűs szirmon sírt gyöngyöt a hajnal!" (Kilényi
Zoltán: Évfordulón. Nyírvidék 45. évf. 144. sz. 4.)
A bíbor az arc vonatkozásában az orcák színe, ill. a száj színeként is gyakori.
Az ajkak kapcsán tűnik fel pl. a következő, a birost és a hajnalszint egyaránt em¬
legető sorokban: , Hajnal szint mútató ortzád" kedvessége, Piros ajakidnak bíbor
színessége" (Verestói 196-197; vö. Biborpiros ajak Biborszin ajkak, CzF I. 648).
A bíbor színnév az arcszín jellemzésére nemcsak a költöi nyelvben fordult elö ko¬
rábban, hanem pl. néprajzi leírásban is:
»Persze, hogy piros csizma az öltözék kiegészítő része, csak kár, hogy a mesterkélt piros szint
arczukra is kenik, pedig itt a nélkül is a friss havasi lég rózsákat lehel az arczokra, de ők a
gyenge rózsapirt nem itélik elég szépnek, s biborszinre mázolva rutitják el szép arczaikat”
(Orbán 1868. Csík-szék XXVIII. Átrándulás Gyergyó-Topliczára).
Utóbbi idézet a Székelyföld leírásából származik, és annak is bizonyítéka, hogy
a bíborszínt és a rózsaszínt a 19. században még bizonyosan egymás rokonának
vélték. Orbán Balázs megfogalmazása szerint ugyanis a halvány(írózsaszín) arc¬
színnel ellentétpárba állítható élénk(rózsaszín) arctónust legjobban éppen az általa
említett biborszin jelentése adja vissza (vö. ,arczpirjának bíborvőrössé fokozásával",
Kiss 1839, 657)? Arra nézve, hogy ebben a korban nemcsak a pirosas arcszín, de
a — 19. század végén már bizonyosan halványpiros jelentésben használt — rózsaszín
szó értelme is kapcsolatba hozható a bíborszínnel, Pékár Károly 19. század végén
publikált esztétikai indíttatású dolgozata szolgál egyértelmű bizonyítékkal, amiben
a rózsaszín névvel jelölt szín a fehér és a bíbor színű festék vegyülékeként tűnik fel:
„A teltség legnagyobb a tiszta színképi színeknél, a fehér hozzdvegyültevel csökken: rózsaszín
(fehér-bibor), his-vôros (feher-vörhenyvörös) stb...” (Pekär 1896, 295).
32 Orbán kortársa viszont a "bíbor" értelmű királyveres szót használja ugyanebben a kontextusban:
, az arcz-szin természetes, azaz: sem egészen halvány, sem kiáltó-veres (királyveres)" (MÁTRAY
1861, 79).