Page 283 [283]
282 VI. A PIROS MINT SAJÁTOS SZÍN ÉS POZITÍV JELZŐ
sohasem fordul elő az írott forrásokban, ráadásul a ruházat összefüggésében a kettő
közül az utóbbi az uralkodó. Előfordulhat, hogy pontosan a $ítor helyett hasz¬
nálták az öltözet kapcsán a királyszínt, hiszen az előbbi szó alkalmazását — mivel
jelentésébe sokáig a "byssus, majd a "vörös bársony" is beletartozott — szándékosan
elkerülhették ebben a kontextusban. Mindenesetre a királyszín összetétel által je¬
lölt színtartomány bizonyosan különbözött a nagy veres kategória alá sorolt többi
árnyalattól. Esterházy Jánosnak és az ő fiának a , hadi fölszereléseit és ládabéli
egyéb portékáit" számba vevő 17. század eleji jegyzék pl. , jól megkülönbözteti" a
karmazsinszín, a testszín és a meggyszín árnyalatú ruhák mellett a királyszín tó¬
nustiakat is (ld. Tompos 2004, 173). A királyszín jelentése nem esett egybe a szegfű
szín értelmével sem (ld. Bethlen Gábor özvegyét Brandenburgi Katalint illeté [...]
drágaságok jegyzékét 1634-ből, közli: Radvánszky 1888, 336).
A királyszín és a bíbor rokonságáról vall, hogy a bibor szö átvitt értelemben sokáig
, fejedelmi jelmezt, méltóságot" is jelült (Bborba öltözni, Bíborban járni; vö. a bolgár
Ilyprıypno jelenteseivel, Id. Lesznicskova 2015, 429. Erdekes mödon a paraszti fel¬
fogäsban a , bíborban születés" a rózsaszínes-lilás tónusú magzatburokban világra
jött gyermekekre vonatkozott, Id. ÚMTSz I. 473). Vagyis véleményem szerint a
fentebb említett , királyi bársony szín" megegyezhet a királyszín korábbi századokra
jellemző vizuális értelmével, ezzel a színnévvel is elsősorban kékbe hajló piros tó¬
nusokat jelölhettek. (Nyilvánvalóan ezért kaphatta meg olykor a szederjes — esetleg
a kék előtagot is — a királyszín.99) Ez megmagyarázná azt a 20. századi tudományos
véleményt is, miszerint , minél jobban közelít a piros [...] a kékhez, annál méltóság¬
teljesebbé válik" (Skodnik 1988, 319—320; vö. Pauer 1903, 55. más vélemények szerint
kifejezetten a lila, sötétlila kelti fel a méltóság benyomását H. Frieling és X. Auer
erre vonatkozó megállapítását idézi: Réti 1962, 57). A képlet egyszerű: mivel egykor
a királyokhoz kapcsolódott a kékbe hajló piros, vagyis a királyszín, így az összes ár¬
nyalat közül leginkább a (sötét) liláspiros az, amely még ma is a tekintély érzését kelti
fel az emberekben, vagy legalábbis azokban, akik megfogalmazták ezt a véleményt.
(A zárójelbe tett , sötét" kitétel azért szükséges, mert 19. századi kutatások a mély¬
piroshoz/liláspiroshoz kapcsolták a méltóságot, Id. pl. Pauer 1903, 55, ill. egészen
sötétnek gondolták a bíbor/purpura szó jelentését, így pl. egy 19. századi szótárunk
szerint a lat. purpureus jelentese: „biborszinü, meggyszinü”, Id. Nagy Nep. 1845, 342.)
299 Az sem zárható ki, hogy a kék királyszín valóban kék színt jelölt, mivel egy forrás az évszáza¬
dokon keresztül csupán a drága lazúrkőből (/apis lazuli) előállítható művészfestékre jellemző
színnel: az ultramarinnal azonosítja a királyszínt: ,1767: égj Királly, vagyis Lazur Szin Bársony
Szoknya" (SzI VI. 950). Vö. ,az ultramarin, a színek királynője" (VARGA SÁNDOR 1940,
302). Emellett szólhat az is, hogy a királykék napjainkban gyakoribb összetétel, mint a királypiros
vagy a királyvörös (DEAK 2012b, 204).