Oldal 274 [274]
OCR
I. ELSŐ HIPOTÉZIS: A PIROS ‘ROZSASZIN, KEKBE HAJLO PIROS" JELENTÉSE 273 ban az összes magyar szinelnevezes közül csupän a fejer, a rözsaszin, a veres/vörös társaságában tünik fel a piros, €s csak ritkän szerepel egymagäban (!), ennek a szónak eredeti vizuális jelentésével függ össze: leginkäbb a vilägos rözsaszintöl a sötétbíborig terjedő színtartományhoz lehet köze. I.2. A BÍBOR JELENTÉSE, A BÁRSONYSZÍN ÉS A KIRÁLYSZÍN FÉNYÉBEN Tovabbi érv a piros szinnév ‘rozsaszin-bibor’ értelmére, hogy a biborcsigaval festett anyagok valószínűleg többé-kevésbé kékbe hajló piros színének?" vonatkozásában mind a rózsaszín, mind a piros gyakran feltűnik a legkorábbi forrásoktól kezdve. Calepinus szótárában a d/atteus forditasaként a következőt olvassuk: , Piros szino, bárson szinw", ami egyértelműen arra utal, hogy a biros jelentése egybeesett a később is használt bársonyszín jelentésével (Büky 1967, 93, 119). Ahogyan ezt már előttem mások is megállapították, a bársonyszín jelentése azonban már a korai forrásoktól kezdve (Id. az osérinus szót itt: Sziksz 56., ill. a PPBl därsonyszin fordítását), ill. későbbi szövegek szerint sem (vö. CzF I. 449; OsLex 342; vö. Diat I. 358; ill. Török 1843, 396) a mai piros szóéval egyezik meg, hanem a bíbor szóéval. (Ezért használhatták ezt a színnevet többször a bőrön áttetsző vér kékespirosas tónusának a leírásánál, Id. pl. Szaltky 1983, 236; Rácz 1825, 203). Mint Lőrincze írja, ,a bársonyszínű-t [...] talán feketének gondolná Íti. a mai ember],?"7 pedig — biborpiros volt [...] s azért öltöztek a régi gazdagok bíborba-bársonyba" (1968, 181—182). Hadrovics László is amellett érvel, hogy a bársony szó ,a legrégibb nyelvemlékeinkben” ‘purpur jelentésű, ,ennek megfelelően az ugyancsak régi bársonyszínű jelentése purpurfarbig), amint azt a NySz példái kétségtelenül bizonyítják" (1954, 161). Sőt, a Sárköziek viseletét tanulmányozó Kovách Aladár már a 20. század elején felismerte, hogy ,a mit mi mai nap biborpirosnak mondunk [...] Őseink bärsonypirosnak [sajät kutatäsaim szerint inkäbb bársonyszínnekl] ismertek" (1907, 218). Ugyanakkor Kovách valószínűleg már pirosas színt értett a bíborpiros szón. Ekkorra ugyanis bizonytalanná vált a bíbor jelentése, valószínűleg épp abból kifolyólag, hogy azzal a pirossal asszociálták, amelynek szemantikája jelentős változáson esett át: egy szűkebb, rózsaszín-bíbor" jelentésű színnévből a kognitív piros kategóriajelölőjévé vált. 86 Erre még a későbbiekben visszatérek. "87 A bársony szót önmagában fekete lovak elnevezésére is használták, pl. Abonyi Lajos Bogár és Bársony című novellájában a címben szereplő két név egy-egy , szép fényes fekete szőrű" lovat takart (Budapest, 1882, 229); a sárrétudvariak egyik lószínelnevezése pedig a bársonyfekete volt (PUSZTAINE 1976, 456). V6. ,Barzsonyfekete: holosericeus” (POLYA 1836, 67).
