Oldal 254 [254]
OCR
5. A RÓZSASZÍN 253 , Piros vagy most te kis kaczérkodó Ijedtedben halvány lészsz, mint a hó" (Vörösmarty: Mese a rózsabimbórul) , Többet ér hát forró tsókja Egy piros ajknak, azt mondja Vedlöje a’ piros szinnek Mert balzsama az a szívnek; S minthogy egész kéjjel teli Kedvét tsak pirosba leli: Légyen piros Annak ajka Légyen piros szeme, nyaka, Pirosodjék úgy mindene Mint a piros skárlát" színe" (Bánovich 1832, 215). , ajkai a vágynak pirosságával nyíltak a szerencsés férfi felé" (Gaal 1843, 325—326). Ugyanakkor úgy vélem, hogy a korábban már említett , Piros Kurva" csúfnévben a Piros nem feltétlenül átvitt értelemben szerepel. Vagyis a piros a szóban forgó megbélyegzésre használt (élőnyelvi) jelzős szerkezetbe bizonyosan nem ‘szép, egészséges’ — az pedig teljességgel kizárt, hogy szemérmes — jelentése miatt került volna. De nemis feltétlenül amiatt, mert a piros színt a vágy és a kacérság színének vélték (elsősorban is az írott források művelt szerzői), hanem inkább azért, mert a pirossal már régtől fogva a festett/pirositott arcot is kifejezték, így a ,piros kurva" jelzős szerkezet egyszerűen csupán annyit jelenthetett, hogy ‘kipirositott (arcäval magát kellető) céda. 5.6.5. Piros szeméremből rózsaszín szüzesség A piros szóval jelölt szín tulajdonképpen tehát sohasem volt kizárólag és nem is maradt csupán szüzesség- vagy szeméremjelkép. (E szimbolikus jelentés talán legkésőbbi emléke a már említett, 19. század elején lejegyzett Piros, mint a szűz szólás.) Ezt a 19—20. század folyamán a piros halványabb, gyengédebb változata, a rózsaszín vette át, de immár nem általában a női, hanem a gyermekek, pontosabban a kislányok ártatlanságának jelképeként. A rózsaszínek közül — legalábbis napjaink színhasználata szerint — elsősorban a halványabb rózsaszínre, azaz a babarózsaszínnek nevezett árnyalatra kell itt gondolnunk (Id. ehhez a gyermek Szűz Máriát fehéres-rózsaszínes öltözetben ábrázoló festményt a 36—37. fotón).
