252 V. A PIROS/ROZSAS ARC, A PIROS RÓZSA ÉS A RÓZSASZÍN
használtak arc és szájpirosításra (Juhász 2006, 110). De akadtak olyan tájegységek,
ahol már korábban is elfogadott, sőt egyenesen elvárt volt az arc , kikészítése":
, Ez utóbbit lértsd: a , tejfehér gyenge-piros orczat”], ha a természet nem adja önként,
kizsaroljäk töle egy kis pire&töval (Pirositö). [...] a magyar ember tisztessegerzete nem
szereti a rosszat nevén nevezni [...] De az ormänsägi nép minden mást felyülhalad ezen
tisztességtuddsban. Az 6 nyelvén nines »festék«, csak »ptreéto«; ané nem festi magát, csak
píreéti, a mi egészen más. Hisz az nem is szégyen az ő nézete szerint, mert a fehér-népnek
kötelessége kifogástalan tisztán járni; de, ha egész héten sütteti magát a nappal, hogyan
hozza hármóniába lti. lebarnult] orczáját az ünneplő Íti. fehér] ruhájával? Erre való
a píreétő, nem csábaságból, hanem ízlésből. És ha valaki ezt elhanyagolja, van neki mit
hallani: 24 czéda! annyira se bir menni, hogy egy kicsit kikészítse magát, ha ember elé
megy!« De, a mi e tekintetben az ormánságban illő, ugyanaz egyébütt s főként az egész
nagy alföldön tisztességtelen" (Baksay Sándor, Id. Kéky 1917, 29).
Méghozzá azért tisztességtelen, mert a mesterséges arcpirosítást hazánkban régtől
fogva a hiúság jegyének tartották, ill. összekötötték a rossz hírű nőkkel. Véleményem
szerint a piros szín talán részben szexuális értelemben kihívó, ill. tisztességtelen
viselkedésre — mégpedig főleg házasságtörésre — csábító volta?" miatt nem maradt
csupán a szűzi ártatlanságukban pironkodó leányok kizárólagos ismérve. Hiszen
úgy tűnik, hogy korábban az istenadta — sokszor az ártatlan rózsához hasonlított
— arcpír szemben a mesterkélt, élénkpiros arccal homlokegyenest ellenkező asszoci¬
ációkat keltett. Az előbbivel a testi-lelki tisztaságot, az utóbbival (vagyis a művileg
létrehozott piros arcszínnel) viszont a kihívó nemi viselkedést, ill. általában a rossz
erkölcsöt kapcsolták össze (vö. Kuszmann 1997, 383).
Ráadásul legkésőbb a 19. században a piros a szexualitással is összefonódott,
ahogyan azt a következő idézetek is mutatják:
269 Az erre vonatkozó kutatások szerint már az óvilági majmok rendkívül élénk, pirosas színű
nemzőszervekkel rendelkeztek (LEIMGRUBER 2007, 229), ill. az emberek erogén zónáira
is jellemző, hogy szexuális izgalom hatására élénkebb tónusúvá válnak. A piros szín tehát az
emberek állati ösztöneire hat, felkorbácsolja a nemi vágyat, sőt — egyes vélemények szerint —
már egészen a csecsemőkortól kezdve izgalomba hozza az embert (HERMANN 1984, 293).
A piros tehát izgalomba hoz, az izgalom hatására viszont pirosság alakul ki, ez egy kétoldalú
folyamat (LEIMGRUBER 2006, 25). Krúdy Gyula Álmoskönyve szerint, ha álmunkban ,va¬
lamely testrészünk volna igen piros", annak jelentése: , szerelmi vágy" (Id. BARTA 1983).