Oldal 244 [244]
OCR
5. A RÓZSASZÍN 243 , Vén anyádnak haláláért Holtig vasra verettél. Ökörfarkkórónak a szára Elhervadt a särga virdgja |...] Oda hät Ruzsinak a rözsäja. Piros volt Ruzsi még lány volt Még rabokkal lakossal nem volt. All ajtéjan hérom strézsa [...] Hadd szenvedjen Huszonötöt a fardra Bestelelek kurvanyjara!” (Thaly 1864, 11. 391. A kipontozott részeket obszcén voltuk miatt Ihaly cenzüräzta.) Eddig amellett érveltem, hogy a biros szóval jelölt szín szemérem, tisztesség? jelentése egyrészt az ártatlanságot szimbolizáló rózsára jellemző ($irosnak mondott) színben, másrészt pedig egyszerűen csupán az (általában a biros jelzővel illetett) arcon jelentkező szűzies elpirulásban gyökerezhet. EI kell ismerni azonban, hogy az utóbbi, vagyis az elpirosodó arc nem csupán az ember ártatlanságáról vallhat, hanem éppen ellenkezőleg, bűnösségét is leleplezheti (vö. 4 megpirulás festéke a jó erkölcsnek, "5 ill. Aki pirul, vétett, Id. Almásy 1890, 91, 66). Erre utal a következő, a szemérem fogalmának megfejtésére váró 18. századi , találós mese" is: „A hajnalnak pirossägät Az enyim fellyűl múlja, Az ember ártatlanságát, ‘S bünet is el árúlja" (Péteri 117). A , piros szemérem" fogalmához tehát közel áll a bűn, továbbá a bűntudat okozta (negatív töltetű) szégyenérzet éppúgy, mint a szemérembőlv/tisztességből fakadó (pozitív töltetű) szégyenlősség. Ez utóbbit is jelölheti azonban a szégyen szó, mivel a szégyenpír (vagy éppen a hasonló értelmű, de mára elavult pirongság) kifejezés mögött sem feltétlenül valami helytelen viselkedés vagy szégyenletes cselekedet bújik meg, hiszen ez a főnév a régi magyar nyelvben egyszerűen ártatlan elpirulást is jelölhetett. (Pl. , A" nyájas, szelíd erkölcsű leányok arczát szégyen-pirosság futá-el 255 Vö. a kínai színészeken a piros arcfestés a szereplő hűségét és becsületességét jelzi, mivel csupán a tisztességes ember pirul el, , ha füllent egyet, vagy rosszat cselekszik" (RAUGUL é. n. 7).
