Oldal 241 [241]
240 V. A PIROS/ROZSAS ARC, A PIROS RÓZSA ÉS A RÓZSASZÍN
a szemérem hozzá terem (Dugonics: MPéld I. 211). Éppen ezért egyes források a
rózsával együtt nem a szemérem szót emlegetik, hanem az ártatlanság szót, amint
egy másik 18. századi költemény a — színjelző nélküli — rózsát dicsőíti: , Rózsa!
Képe vagy te az ártatlanságnak" (Péteri 61).
Talán a rózsa szemérmetesség/szüzesség jelentésével függ össze az is, hogy a
rózsa a hagyományos paraszti társadalom elképzelései szerint (legalábbis egyes
tájegységeken) a női nemi szervet, ill. annak valamely reszet (UMTSz IV. 773),
másutt a szűzhártyát jelölte:57 (SzegSz II. 376. A női nemi szerv [...] rózsának,
bimbónak nevezése" egyébként az arab irodalomból is ismert, Id. Géczi 2000).
A magyar folklórban a virág (vagy gyümölcs) leszakítása , a testi szerelem élvezését",
a , szerelem beteljesülését" jelzi, kifejezetten a rózsa letépése ezek szerint pedig azt
fejezi ki, hogy ,vége a leányságnak", azaz a test érintetlenségének (Tanczos 2006,
281; Dankó 2001, 22; vö. Szép rózsát szakít Szép lányt vesz feleségül, UMTSz
IV. 773; Abafı 1875, 23). A rözsaleszakitäs motivumänak azonban régi irodal¬
mi előzményei is vannak: egy ,13. századi francia allegorikus verses regényben,
A Rózsa regényében (Roman de la Rose) a Rózsa a szeretett nő szimbóluma. A költő
sok viszontagság után leszakítja a Rózsát, azaz elnyeri a szeretett nőt" (Kemény
2002, 171). De nemcsak a rózsa, hanem önmagában a piros is összekapcsolódott a
szeméremmel, ill. a női szeméremtesttel. Kéri Katalin (2003) kutatásai szerint pl. a
középkori iszlám irodalomban ez a szín nem csupán a szerelmet szimbolizálhatta, de
kifejezhette „a nő szemérmetességét, az epekedő szerelmesével kacérkodó szűzlányt ,
söt meg a nök ägyekära (vulva) is utalhattak vele. Ha figyelembe vesszük a magyar
„szemerem” szö egyik regies, ill. az irodalmi nyelvben is használatos jelentését: "férfi
vagy női szeméremtest és közvetlen környéke" (Id. a Magyar Értelmező Kéziszótár
, szemérem" szócikkének 3. számmal feltüntetett jelentését), még inkább érthetővé
válik, miért kapcsolódhatott össze a , biros rózsa" és a női ágyék: azonos, méghozzá
leginkább rózsaszínű tónusok jellemzik mindkettőt.
:57 "Talán a szűzhártya rózsaként való értelmezéséhez lehet köze, hogy egy 16. századi recept
egy porrá tört ,piros rózsa"-adalékkal készített (méhbe öntendő) szert ajánl a nők elvesztett
ártatlanságának , visszaállításához", pontosabban ahhoz, hogy a lányok fenn tudják tartani
szüzességük látszatát. (Ld. a , Hogy egy asszony olyan legyen, mintha szűz lenne"? elnevezést
viselő receptet, itt: FÓNAGY 1943, 297.) Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de a biros feltűnik
a terhességmegszakítás kapcsán is, egy 19. századi adat szerint ugyanis előfordult, hogy méhbe
szúrt „piros tollszärat” hasznältak a vetélés előidézésre (GEMES 1987, 98). Talän utöbbi esetben
a menstruációs vér tónusának analógiája okán választottak éppen piros színű tollszárat.