OCR
169 2. A VERES/VÖRÖS HÁROM JELENTÉSRÉTEGE 2.5. A VERHENY(EGJES / VÖRHENY(EGJES ÉS A RÓT HELYETT A VÖRÖS A 16. táblázat a vörös színnév általam — bizonyos közösségek bizonyos tagjainak körében - tetten ért mai jelentéséről, ill. a két, a vörös szó mellett szintén haj- és szőrszínre használt régi gyökerű, de ma már csak ritkán használt színnév szemantikájáról eddig elmondottakat foglalja össze. Tüzetesebb szemügyre vétele után arra a következtetésre juthatunk, hogy napjainkban, legalábbis a ma beszélt dialektusok/ nyelvváltozatok egy részében éppen azokra az árnyalatokra szűkült le a vörös értelme, amelyek a 20. század előtt a verheny(eg]es / vörheny(eg]Jes és a rőt legfontosabb jelentései voltak. Vagyis az élőlények, ill. részben más organikus anyagok" sárgás- és/vagy barnásvöröses külső felszínét jellemző szennyes-pirosas árnyalatainak a kifejezésére."? 16. táblázat Időszak Nyelvréteg jelentés 20. sz. utáni jelentés 162 tusok írott nyelv élőnyelvi dialektusok egy része írott nyelv veres/ vörös Ge > piros Ge > piros "sárgás és/vagy barnásvörös" (haj, szőrszín stb.) "vörös haj és szőrszín" "piros" "sötétpiros" (?) verheny(eg)es v. vörheny(eg)es ? talän "sárgás és/vagy barnásvörös" 1. élőlények növények 'särgäs és/vagy barnás színezete? 2. emberi sz6r/ haj vöröses" színe 3. piros" Kizárólag tudományosan rögzült elnevezésekben: "barnás- és/vagy sárgásvörös rot ? talán "sárgás és/vagy barnásvörös" 1. emberi sz6r/ haj vöröses" színe, "3 ill. olykor tárgyak, anyagok színe 2. "piros Főként a szépirodalomban: ‘ a barnás- és/vagy sárgásvörös" piros 1. naptól megpirult étel/bőr/ gyümölcs színezete 2. rózsaszíntől biborszinig 3. "piros(as) "s a: > piros a: > piros Voltaképpen nem kizárólag az élőlények , kültakarója" (arcbőr, haj, szőrzet, héj) vonatkozásában, hanem olykor a test egyes belső , tartozékaira" is alkalmazták ezeket a színneveket. Pl. az Ars Medica-ban a kóros vizelet színét jelöli a vérhényos (VARJAS 1943, 11. 232). Vagy Lippay verhenyéges jelzővel illeti a sült liba csontját Id. PosK IV. 59). 163 Olykor bőrszíné is: , Vannak még rőf, rézszinű emberek is" (Peregriny: F 52). Vö. Mikszáth Kalman Lapaj a híres dudás (1881) című elbeszélésének egyik alakja rőz arcú volt. 1644 Ezekről az általam feltételezett jelentésekről a következő fejezetekben lesz szó.