Oldal 159 [159]
158 IV. A VÖRÖS/VERES JELENTÉSRÉTEGEI
a fekete színtartomány keverékének. (Egyes kutatások szerint a hazai parasztság
hagyományos viseletében ez a szín pontosan a piros és a fekete , helyetteseként"
viselkedik, Id. Lackovits 1983, 424.) A vörös legfőképpen azért nem lehet az el¬
sődleges piros és a szintén elsődleges fekete kategóriából származó másodlagos
kategória, mivel a piros színnévnél régibb eredetű. Ráadásul kutatásaim szerint a
mai vörös — a bordó színhez némiképp hasonló — sötétpiros" jelentésének legalább
annyi köze van a bordóhoz hasonlóan szintén származtatott kategóriák közé sorolt
barna színhez, mint az alapszínnek tekintett feketéhez."5? Tévesnek vélem Moss
azon elgondolását is, hogy a nyelvfejlődés egyik korai szakaszában a vörös megfe¬
leltethetö a liläspirosnak („purplish red or crimson”, Id. Moss 1989, 169), hiszen a
kategöriajelölö vörös jelentésébe egykor nemcsak a bíborpiros, hanem — mint azt
már az előző fejezetben is érintettük — az összes piros árnyalat beletartozott.
De nem értek egyet Uusküla és Sutrop (2007) elképzelésével sem, miszerint a
magyar színrendszerben a bordó átveszi azt a helyet, amelyet korábban a vörös foglalt
el. Ennek az állításnak Uusküla saját színmintás eredményei is ellentmondanak,
mivel kísérletei szerint a vörös névvel leggyakrabban megnevezett színminta éppen
ugyanaz, amelyet legtöbben piros szinnéwvel is illettek (Uusküla-Sutrop 2009,
363). Ez az egymást átfedő színtartomány a két színnév vizuális jelentésében csakis
a fentebb már bizonyított ténnyel magyarázható, vagyis hogy a vörös/veres volt
a kognitív piros korábbi kategóriajelölője. Sőt, a mai vörös bizonyos magyar nyelvű
közösségekre jellemző élőnyelvbeli jelentésébe — mint azt jelen fejezet bizonyítani
kívánja — régtől fogva, ill. még napjainkban is beletartoznak olyan sárgával és
barnával kevert pirosas árnyalatok, amelyekre a bordó szó szemantikai mezeje bi¬
zonyosan nem terjed ki. Éppen ezért a bordó nem alkalmas arra, hogy a vörös helyét
átvegye a mai magyar nyelvben, még annak ellenére sem, hogy az erre vonatkozó
kutatäsok (ld. Kiss-Forbes 2001, 194; Uusküla-Sutrop 2009, 362), ill. saját kuta¬
täsom szerint is a bordöt sokkal gyakrabban alkalmazzuk kötetlen szinazonositäsi
szituäciöban (vagyis kontextus nelküli szinlapok szinenek leiräsära), mint a vöröst.
Csupán amiatt azonban, hogy a bordó színmegjelölést az általam megkérdezett női
adatközlők gyakran emlegették, nem szükségszerű a bordó színt önálló kognitív
kategóriaként számításba venni, hiszen — mint már említettem — interjúalanyaim
legtöbbször a pirossal együtt csoportosították a bordóként azonosított színmintákat.
Ebben a tekintetben egyetértek Földvári Melindával, aki szerint ez a szín eddig még
152 Egyes feltételezések szerint a látás fiziológiájából eredő alapszínek (fekete-fehér, piros-zöld,
kék-sárga) ún. metszetei adják a származtatott (derived) kategóriákat: a fehér és a fekete metszete
a szürke, a piros és a fehéré a rózsaszín, a piros és a sárgáé a narancs, a piros és a kéké a lila, a
sárga és a feketéé a barna (KAY-MCDANIEL 1978, 632). Moss ebből kiindulva feltételezi azt,
hogy a vörös nem más, mint a piros és a fekete szín metszete.