Oldal 147 [147]
OCR
146 IV. A vOROS/VERES JELENTESRETEGEI Mivel a Barötitöl id&zett verhenyeges, verhenyös, verhenyö szinnevek szintén a vörös szó sárgába hajló" jelentését igazolják, a következőkben röviden ki kell térnem ezeknek a szavaknak a jelentésére és használatukra is. 2.2.3. A nyelvünkböl mára kiveszett ver(he)ny(eg)es A ver(he)ny(eg)es / vör(he)ny(eg)es, valamint a vele egy szöcsalädba tartozö vörheny6/ verhenyö szinnevek a vörös szö rokonai mind etimolögiailag (szinten a ver szöböl származnak), mind értelmükben (jelentésük szintén pirosas"), viszont mára már a mindennapi nyelvhasználatból szinte teljesen kivesztek (TESz III. 1177-1178. A vörhenyő szó írott nyelvemlékekbeli első előfordulása a 15. század, a vörhenyeges színnévé pedig a 16. század). Ez alól csupán a vörbeny főnév," ill. a vörhenyes melléknév képez némi kivételt, ezeket még ma is alkalmazzák, igaz, utóbbit nem a közbeszédben, hanem egyes állatok és növények biológiai elnevezéseiben: vörhenyes godény (Pelecanus rufescens) vagy vérhenyes ézlabgomba (Lepiota helveola)."* A vérhenyes/verhenyes jelentését a NySz (III. 1077) a legkorábbi latin-magyar sz6taraink alapján egyszerűen a veres/vereses szóval adja meg. A RSzSz (456.) viszont elkülöniti egyreszt a verhenyes/vörhenyes, mäsreszt a verhenyeges/vör(he)nyeges jelentését, míg az előbbi e szótár szerint csupán "vöröses, vörösbe hajló színt" jelöl, addig az utóbbi színnév kapcsán a "vöröses jelentés mellett feltünteti a következőt is: élénken vöröses színű. Véleményem szerint azonban ez a kétféle meghatározás nem logikus. Nehéz elképzelni ugyanis, hogy ezek a szólakok egyszerre fejeztek ki ,vöröses, vörösbe hajló" (azaz voltaképpen csak kissé vörös színű), ill. , élénken vörös" (azaz erősen vörös) tónusokat. Ellentmond ennek Baróti Szabé David 18. század végi szótára is, melyben ez áll: „Vörhönyeges: vernyeges, vörhenyeges, gesztenye színü p. o. ló [...] Vorbonyés sárga: arany színü" (Baróti: KisdSz 277). Ráadásul kutatásaim szerint ezeknek a szóalakoknak a használata hasonló egymáshoz, és jórészt megegyezik a veres/vörös színnévével is. Hiszen ezekkel is kifejezhették a vöröses haj és szőrzet színét: u: A vörbenyő, vörbenyeges színnévből a nyelvújítás korában mesterségesen, elvonással alkották meg a vörbeny szót, melynek jelentése eredetileg skarlát (betegség) volt (ESz 924). 43 Csokonai összes művében csupán egyetlenegy helyen fordul elő ez a színnév, ott a vargányagombähoz hasonlítja ezt a színt: ,ezt nátháson mondja ollyan nagy lesz tőlle az ór[rla, mint a sós ugorka, osztán verbenyeges mint a vergánya" (Cultura. Vígjáték, 1799).
