Seite 147 [147]
146 IV. A vOROS/VERES JELENTESRETEGEI
Mivel a Barötitöl id&zett verhenyeges, verhenyös, verhenyö szinnevek szintén
a vörös szó sárgába hajló" jelentését igazolják, a következőkben röviden ki kell
térnem ezeknek a szavaknak a jelentésére és használatukra is.
2.2.3. A nyelvünkböl mára kiveszett ver(he)ny(eg)es
A ver(he)ny(eg)es / vör(he)ny(eg)es, valamint a vele egy szöcsalädba tartozö vörheny6/
verhenyö szinnevek a vörös szö rokonai mind etimolögiailag (szinten a ver szöböl
származnak), mind értelmükben (jelentésük szintén pirosas"), viszont mára már
a mindennapi nyelvhasználatból szinte teljesen kivesztek (TESz III. 1177-1178.
A vörhenyő szó írott nyelvemlékekbeli első előfordulása a 15. század, a vörhenyeges
színnévé pedig a 16. század). Ez alól csupán a vörbeny főnév," ill. a vörhenyes
melléknév képez némi kivételt, ezeket még ma is alkalmazzák, igaz, utóbbit nem
a közbeszédben, hanem egyes állatok és növények biológiai elnevezéseiben: vör¬
henyes godény (Pelecanus rufescens) vagy vérhenyes ézlabgomba (Lepiota helveola)."*
A vérhenyes/verhenyes jelentését a NySz (III. 1077) a legkorábbi latin-magyar
sz6taraink alapján egyszerűen a veres/vereses szóval adja meg. A RSzSz (456.) vi¬
szont elkülöniti egyreszt a verhenyes/vörhenyes, mäsreszt a verhenyeges/vör(he)nyeges
jelentését, míg az előbbi e szótár szerint csupán "vöröses, vörösbe hajló színt" jelöl,
addig az utóbbi színnév kapcsán a "vöröses jelentés mellett feltünteti a következőt
is: élénken vöröses színű. Véleményem szerint azonban ez a kétféle meghatározás
nem logikus. Nehéz elképzelni ugyanis, hogy ezek a szólakok egyszerre fejeztek
ki ,vöröses, vörösbe hajló" (azaz voltaképpen csak kissé vörös színű), ill. , élénken
vörös" (azaz erősen vörös) tónusokat. Ellentmond ennek Baróti Szabé David 18.
század végi szótára is, melyben ez áll:
„Vörhönyeges: vernyeges, vörhenyeges, gesztenye színü p. o. ló [...] Vorbonyés sárga: arany
színü" (Baróti: KisdSz 277).
Ráadásul kutatásaim szerint ezeknek a szóalakoknak a használata hasonló egy¬
máshoz, és jórészt megegyezik a veres/vörös színnévével is. Hiszen ezekkel is
kifejezhették a vöröses haj és szőrzet színét:
u: A vörbenyő, vörbenyeges színnévből a nyelvújítás korában mesterségesen, elvonással alkották
meg a vörbeny szót, melynek jelentése eredetileg skarlát (betegség) volt (ESz 924).
43 Csokonai összes művében csupán egyetlenegy helyen fordul elő ez a színnév, ott a vargánya¬
gombähoz hasonlítja ezt a színt: ,ezt nátháson mondja ollyan nagy lesz tőlle az ór[rla, mint a
sós ugorka, osztán verbenyeges mint a vergánya" (Cultura. Vígjáték, 1799).