I40 IV. A VÖRÖS/VERES JELENTÉSRÉTEGEI
jelölő melléknévként, mert pl. a vörösödik igét Szilágyin egy kiszáradó, elsárguló
bokor kontextusában hallottam említeni).33
De nézzük, milyen terepen gyűjtött adatok szólnak amellett, hogy a mai,
élőnyelvi vörös színnévnek létezhet egyrészt egy sárgába hajló", másrészt egy
"barnába hajló piros" jelentése is. Kezdjük először a vörös sárgásvörös" értelmével.
2.2. Á VÖRÖS MINT SÁRGÁBA HAJLÓ PIROS
Ezt a jelentéstartalmat, amely voltaképpen megegyezik azzal, amit a 20. század
első felében több kutató a vörösnek tulajdonított (Id. a 12. táblázatot), főleg két,
Nyugat-Bácska területén található — egymáshoz közel fekvő, ill. egymással azonos
házasodási körbe tartozó — magyar faluban, Szilágyin (Svilojevo) és Kupuszinán
(Kupusina) élő idős asszonyok emlékezetéből sikerült rekonstruálnom. Mivel — mint
már említettem — a vöröst csak nagyon kevesen kapcsolták össze az általam mutatott
színminták árnyalataival, két egymástól eltérő adatcsoportból tudtam a vörös szónak
ezt a jelentését kibogozni: egyrészt az interjúkból, pontosabban a vörös és a piros
közötti színbeli eltérésekről verbálisan megfogalmazott véleményekből, másrészt
azoknak a dolgoknak a leltárából, amelyeknek színét vörös színűként határozták
meg az adatközlők. Szilágyin az adatközlők a következőképpen nyilatkoztak arról,
hogy a biroshoz képest milyen színt takar a vörös:
,4 vörös szölidebb szín, a piros égőbb" (szül. 1937).
,4 vörös a pirosnál világosabb, sárgásabb" (szül. 1939).
„A vörös a narancssärgäba huz” (szül. 1954).
„A vörös az olyan lángszínű" (szül. 1936).
Úgy vélem, hogy a tűz lángjára utaló utolsó hasonlat miatt érdemes elgondolkodni
a tűz és a vörös szín kapcsolatáról.
2.2.I. A tűz színe
Nem csupán a legutolsónak idézett, Szilágyin elhangzott vélemény utal arra, hogy
a vörös szó színjelentésének köze lehet a tűz színéhez. Ezt kupuszinai adataim is
33 VO. ya kalászok sokasága természetes veresedéssel egyformán sárgu/" — írta Bél Mátyás Tracta¬
tusának magyar nyelvre fordítója (Id. HADIK 1927, 80).