Oldal 137 [137]
136 IV. A VÖRÖS/VERES JELENTÉSRÉTEGEI
találunk az ebben a kérdésben állást foglaló szerzők nézetei között, mint ahogyan
azt a 12. táblázat is mutatja:
12. táblázat
Kutató?" Vörös Piros
CSAPODI (r898, 1899) sárgába hajló kékes
KENEDY (1921) — kékkel vagy ibolyával kevert
BARTHA (1937) sárgába hajló kékes
SELÉNYI (1948) a vörös és a sárga határán (élénk, tüzes)
ERDÉLYI Zs. (1961) sárgás, rőtes tónusú (élénk, derűs)
A táblázatba foglalt nevek a legkülönbözőbb szakterületek képviselőit takarják,
mindegyikükről feltételezhető azonban, hogy saját véleményüket fogalmazták meg,
amikor állást foglaltak a vörös és a piros szavak által lefedett tónusok jellemzőivel
kapcsolatban. Kivételt ez alól csupán Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató képez, ő
ugyanis a népköltészet színszimbolikájáról szóló tanulmányában azt is megemlíti,
hogy vidéki gyűjtőútjain gyakran kérdezte adatközlőit a két szín közti különbségről
(Erdélyi Zs. 1961, 406). Tehat Erdélyi, elődeivel ellentétben, azt a feltételezést,
miszerint a vörös által lefedett piros színtartomány a sárga színnel állhat közeleb¬
bi rokonságban, valószínűleg nem csupán saját tudása, hanem a megkérdezettek
felfogása alapján alakította ki.
Míg azonban a 20. század derekáig a vörös színt a sárga színnel is összefüggésbe
hozták, az 1970-es évektől kezdve a piros és a vörös szó közötti jelentéskülönb¬
séget vizsgáló kutatók a vörös szónak a piroson kívül további színtartományhoz
való kötődését már nem tudták kimutatni. Ugyanakkor máig sincs egyetértés a
nyelvészek között abban, hogy ezeknek a színneveknek mi a modern köznyelvi
jelentésük. Ebben a kérdésben a kutatók kétféle álláspontot képviselnek, az első
szerint a piros és a vörös ,általában ugyanazt a színt jelölik" (Kicsi Sándor 1988a,
44). Ennek a felfogásnak a hívei a két színnév között csupán hasznälatbeli, ill.
kontextuális eltérést látnak. Kiefer Ferenc (1983, 86) szerint például a vörös és a
piros szónak , nagyjából ugyanaz a kognitív jelentése", abban viszont különböznek,
hogy , általában mire vonatkoztatva használjuk őket". Vagyis voltaképpen úgy véli,
hogy , csupán kollokációs különbségről" beszélhetünk (Kiefer 2005, 135; vö. Kicsi
Sándor 1991, 52). De Bie-Kerékjártó (2003, 76) is úgy véli, hogy mindig , adott
31 A sorból csupán Gárdonyi József hiányzik, mert szerinte nincs vizuális különbség a kettő kö¬
zött. Mint írja: ,a vörös és piros színmegnevezés nem annyira technikai színjelölés, mint inkább
érzelmi" (1920, 84). Vö. MÓSER 2015, 28.