Oldal 134 [134]
9. TANULSÁGOK 133
század első felében, akkor számos megfigyelés magyarázatot nyer. Így például az,
hogy miért csökevényesedett a vörös egy átvitt jelentésű vagy szimbolikával telített
színnévvé (Maclaury et al. 1997, 75). Vagy hogy a színnévi szóösszetételekben miért
háromszor gyakoribb a vörös elő- és utótag, mint a piros (Földvári 2015b). Illetve
hogy a heraldikában miért nem használatos egyáltalán a piros név (De Bie-Ke¬
rékjártó 2003, 74; ill. hogy a heraldikai vörös miért azonos az élénkpirossal, Id.
Bárczay 1897, 60). De érthetővé válik az is, hogya MNSz-ban miért csupán három
tárgyhoz kapcsolódik kizárólagosan a piros jelző (Id. Benczes-Tóth-Czifra 2014,
140. A piros lámpa, a piros pont és a piros lap ugyanis a vörös színnév hanyatlásának/
jelentésmódosulásának az időszakában váltak általánosan ismertté. Pontosan emiatt
társult inkább a piros szó a közlekedési jelzőrendszer tilos-pirosához, 9" az általános
iskolák első osztályában a teljesítményértékelésre kialakított pontozási rendszerben
a jó ponthoz, ill. a futballban a játékosok kiállítását jelző laphoz). Világossá vált
továbbá, hogy a , politikai értelmű használati mód" miért a vöröshöz kapcsolódik
már a , kezdetektől fogva" (De Bie-Kerékjártó 2003, 75).. Illetve hogy a két szín¬
név közül miért csupán a vörös szerepel az egykori budapesti fogadók, kocsmák,
boltok neveiben (Földvári 2015b). A sor még sokáig folytatható lenne, itt azonban
lezárom, és áttérek a következő fejezetre.
30 A vörös lámpa már csak azért sem lehetett jó alternatíva, mert az — mint azt Földvári kimutatta
— akkoriban már a vöröslámpás báz/negyed szókapcsolatban foglalt volt (FOLDVARI 201 5b).