Page 117 [117]
116 III. A RÉGI KATEGÓRIAJELÖLŐ: A VERES/VÖRÖS
Nagy László utóbbi két állítása azonban kiegészítésre, ill. helyreigazításra szorul.
Egyrészt a karmazsin szó hazánkban nem csupán egy bizonyos piros csizma el¬
nevezése volt. Bár az igaz, hogy egyfajta bőrfélét is megneveztek ezzel a szóval,
mégsem csupán annak jelölésére szolgált. Régóta bizonyított tény ugyanis, hogy
,€e szón a régiek [.. .] karmazsin-atlaszt, karmazsin-posztót, karmazsingyolcsot [...]
is értettek; ami pedig a karmazsin színét illeti, ez nemcsak skárlátvörös, hanem
testszín, szederjes, sárga stb. is lehetett" (OklSz 1168). Takats Sandor szerint a
karmazsin szó ezenfelül egyfajta , színes finom bőr" elnevezésére is szolgált, ame¬
lyet , Törökországban készítettek, és Zörök kordovan-nak is neveztek” (1906, 204).
(Egyébként szerinte is — mint már szó esett róla — elsősorban sárga és veres/vörös/
Piros színű karmazsinbőrt emlegetnek a források.) A ,karmazsinszín" összetételben
azonban bizonyosan pirosas árnyalatot jelölt ez a szó, talán sötét kékespirosat, hiszen
a román nyelvbe átkerülve a carmajin mind a mai napig "bordópiros és lila közötti
színárnyalat értelemmel bír (Benő 2004, 147; vö. RSzSz 192; Broby-Johansen
1969, 338). Sőt, létezik a karmazsin szónak még egy további jelentése is, amely
összefügg az előzővel, és amely a 19. század végén már bizonyosan használatban
volt: , Karmazsin, a középkorban a kermesbogárból [...] készített élénkpiros festék"
(Az Athenaeum kézi lexikona I. Budapest, [1892], 875. Ilyen értelemben szerepel
Jókai Mór , A három színű kandúr" című novellájában is).
A karmazsin tehát legalább négy dolognak a jelölésére volt használatos nyel¬
vünkben:
1. többféle színű bőr (esetleg festett szattyán/török bőr);
2. "drága, többféle színben készített textil (posztó, atlasz, selyem stb.) (Pl. 1702¬
ből: ,kék karmasin selyem öv", Id. Szőcsné 2010, 241);
3. egy bizonyos piros színárnyalat";
4. "egy bizonyos piros festékanyag" (ebben a jelentésben a néprajzi szakirodalom
is használja, Id. Szabó P. 1999, 103; Flórián 2007, 65).
Másrészt a Nagy Lászlótól származó iménti idézet utolsó mondatában említett
,karmazsinbogyó?" és az előtte említett ,kermes" két különböző színezőanyagra
is utalhat. Előbbit, vagyis — mai botanikai nevén — az amerikai alkörmöst (ld. I.
melléklet) hazánkban a közelmúltban elsősorban már csak a hortobágyi pászto¬
rok használták bőrfestésre (Gunda 2001, 30). Valószínűleg azért tűnik fel ennél
"4 „1568: Kokkinon [cochenille?], iegioz karmasin szint, ver szabasu szint” (NySz Il. 131). Vérrel
kapcsolja össze a következő 17. századi leírás: , vér karmasin szin selyemből veres karmasinnal
borított [...] térdkötő" (idézi: PÁSZTOR 1999, 20). A forrás érdekessége, hogy egymás mellett
találjuk a karmazsin 1. és 3. számú jelentését, hiszen a , veres karmasin" bizonyosan bőrfélét jelöl.