Seite 112 [112]
7. A PIROS MINT KATEGÓRIAJELÖLŐ III
Horváth C. 1899, 650). Emellett szól, hogy a — digitálisan elérhető — Erdélyi Királyi
Könyvek címeradományokról szóló okleveleit vizsgálva Gyulai Éva arra jutott,
hogy a címerképek latin nyelvű leírásaiban feltűnően sokszor szerepel a skarlát
nadrágszínként, ill. hogy ezekben , többször, pontosan 58 esetben szerepel a sárga
csizma", míg , vörös csizma viszont csak kétszer fordul elő" (Gyulai 2008, 24; vö.
Kerekes 1940, 209; Kőváry 1861, 52). Ez nem meglepő, hiszen Ihaly Kálmán már
korán leszögezte, hogy ,a vitéz Imagyarl] csizmája nem [...] piros, hanem — öltö¬
zéki szempontból a piros nadrághoz helyesen — sárga" (Ihaly 1883, 9; vö. Erdélyi
János hasonló vélekedésével, Id. K. Posonyi 1927, 178). Ezt a megfigyelést egyes
„katonadalok” is megerősítik:
, Sárga csizma veres nadrág
Királynérul maradt jószág:
Mente helyett kabátod lész
Az is hátul hasított lész" (, Ezerhétszáz ötvenegyben", Id. Ihaly 1864, 283.)
, Telekes bocskor! gyöngyös kapca! Járd meg tubám! járd meg
Vörös nadrág, sárga csizma, járd meg tubám! járd meg..." (Pálóczi Horvath Adam: Jard
meg tubám, járd meg..., az 1813-ban befejezett Özödfélszáz Énekek c. gyűjteményből).
Egyértelműen a sárga csizmák fölényét mutatja az , 1601-es Sopron megyei ár¬
szabás", melyben csupán fekete és sárga lábbelit emlegetnek (Szabó P. 1999, 102).
Erre utalnak továbbá az erdélyi országgyűlések 1620-as években kiadott árszabá¬
sai, amelyekben — a fekete läbbelik mellett - „Törökorszägi särga kordovänyböl/
szattyánból csinált" hosszú és rövid szárú csizmákat, sárga karmazsinból és kor¬
dovänböl keszült „länynak valö sarükat”, ill. „deli csizmäkat” is felsorolnak, piros
szinü csizmäröl azonban egyältalän nem esik szö. (Csupän a särga kordoväny/
karmazsin kapczák említése után, a legolcsóbb lábbelik között tűnik fel ez a szín,
ott találjuk meg ugyanis a , veres kordovány kapczát", ill. a ,veres bőrből csinált
varga bőr kapczät”, de az összes közül az utóbbi kerül a legkevesebbe, Id. Szilagyi
1882, 278-280, 394-396.) Ellenben az 1627-es , Török, görög és zsidó kereskedőktől
behozandó marhák limitatiójá"-ban egyaránt szerepel a sárga és a veres kordován
és karmazsin, ill. ezekből készült csizma is, sőt a veres valamelyest még drágább is
(uo. 443). Az 1627. év áprilisából való erdélyi rendelkezés viszont ugyanazon árat
szabja meg egyrészt a , törökországi veres", masrészt a ,kordovan sdrga” csizmanak
(uo. 384). Az 1627-es októberi rendelkezés viszont megint szinte csak sárga színű
lábbeli-alapanyagokról ír (szattyán, kordovány, karmasin), ráadásul ebben már
az , Erdélyben csinált sárga bőröket" is külön megemlítik (uo. 452—453). A sárga