Ugrás a tartalomra
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
022_000023/0000

Veres róka, vörös bársony, piros rózsa. A piros/vörös a magyar nyelvben és kultúrában

  • Előnézet
  • PDF
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Szerző
Bálizs Beáta
Cím (EN)
'Veres’ Fox, ’Vörös’ Velvet, ’Piros’ Rose. The ‘piros-vörös’ [red] dual color terms in Hungarian language and culture
Tudományterület
Antropológia, néprajz / Anthropology, ethnology (12857)
Sorozat
Studia Ethnologica Hungarica
Tudományos besorolás
monográfia
022_000023/0108
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 109 [109]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
022_000023/0108

OCR

108 III. A RÉGI KATEGÓRIAJELÖLŐ: A VERES/VÖRÖS magyar, hanem más nemzetek öltözetdarabjaként említi. Ezek a megfigyelések is azon feltételezésemet erősítik, hogy először voltaképpen a paraszti rétegek illették Piros jelzővel saját csizmáikat, hiszen a biros csizma szószerkezet elsősorban az ő viseletük jellemzése kapcsán került bele az írott forrásokba. Árulkodó ebben a tekintetben az is, hogy az egyszer piros, másszor vörös vagy veres csizmát említő szerzők közül pl. Kiss Bálint lelkész csupán gyülekezetének kézzel írt krónikájában jellemezte a csizmák színét a piros szöval (Kiss: SzRef, idézi: Kresz 1956, 135). Amikor viszont az egy évszázaddal korábban hordott ugyanilyen lábbelire tudományos írásban — méghozzá egy érvelés részeként — hivatkozott, inkább a veres szót választotta (Id. Kiss: MaR 120). Ennek valószínűleg az lehetett az oka, hogy nem találta a tudomány választékos nyelvezetéhez méltónak a köznapi piros jelzőt (amelyet egyébként is összesen csupán kétszer használt könyvében), így mellőzte azt, választása inkább a piros szín , hivatalos" megnevezésére: a veresre esett. Azt, hogy a piros csizma a vizsgált évszázadban ténylegesen köznapi kifejezés lehetett, és minden bizonnyal az élőbeszédből, ill. a paraszti rétegek nyelvéből (táji nyelvváltozataikból) kerülhetett át a korabeli forrásokba, legjobban mégis egy Gönczi János tollából származó viseletleírás igazolhatja, ebben ugyanis egyebek mellett idézőjelbe kerül a piros csizma szerkezet. A szerző valószínűleg így jelezte, hogy a székelyek — akiknek öltözékükről ír — maguk nevezik ezeket a dolgokat az általa idézőjelbe tett (általam az alábbiakban normál betűkkel szedett) kifejezésekkel: , Kelementelkén elsajátították a vármegyeies viseletet. Ott már a férfiak nyakatlan szokmányt, az asszonyok abás szoknyát, a leányok piros csizmát viselnek." Ezek alapján úgy vélem, hogy a szóban forgó szókapcsolat a 19. században az ilyen színű csizmát még sok tájon viselő köznép körében vált felkapottá és elterjedtté, olyannyira, hogy használata egyre inkább általánossá vált az összes társadalmi rétegben, végül pedig beszivárgott az írott nyelvbe is. A források ugyanis egyértelműen arról vallanak, hogy a piros csizma csak lassan, ill. valamiféle külső nyomásra (esetleg egy/több sajátos magyar nyelvváltozat hatására?) vált elfogadottá a 19. század elejétől fogva formálódó köznyelvben, ill. az akkori — művelt férfiak által uralt — írott nyelvben. Mivel azonban talán az egykori piros színű csizmák valós árnyalatának is köze lehetett ahhoz, hogy már egyes korai (pl. a már korábban idézett 16-17. századi) forrásokban is előfordul ennek a bőrlábbelinek, ill. általában a bőrnek a 16 Gönczi János: A székely népéletből. Székely Néplap 1866 (közli KRESZ 1956; 190). Vö. ,a leányok ünnepnap mindig , piros tiklis" csizmában járnak" (NOVÁK 1913, 66; kiemelés az eredetiben).

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1949 px
Kép magassága
2783 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
1.26 MB
Permalinkből jpg
022_000023/0108.jpg
Permalinkből OCR
022_000023/0108.ocr

Linkek

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Elérhetőség

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

eduId Login
Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde