Oldal 106 [106]
OCR
7. A PIROS MINT KATEGÓRIAJELÖLŐ 105 De voltaképpen már a középkortól kezdve a különböző szövetek és ruhadarabok pirosas színének meghatározásakor a piros és a vörös közül szinte kizárólag az utóbbi szerepel a forrásokban. Erről tanúskodnak a különböző levéltárakban fellelhető hozományjegyzékek, végrendeletek és pénzügyi számadások. (Elég csak végignézni a NySz anyagokra, öltözetre, ruhakészítésre vonatkozó szócikkeit, az ezek alatt szereplő idézetekben is csupán a veres/vörös bukkan fel, Id. a gránát, gubás, suba, zubbony, bélel, zsinöroztat stb. szócikkeket.) Egy öltözetdarab azonban némileg kivételt képez a fent említett megállapítás alól, ez pedig nem más, mint a piros csizma. 7.1. A PIROS CSIZMA ESETE (ELSŐ KITÉRŐ) A címben említett lábbeli kapcsán a következőkben egy hosszabb kitérőt szándékozok tenni. A bőrből készülő lábviseletek és használati tárgyak színének a kontextusában ugyanis már nagyon korai időktől fogva megjelenik a piros színnév az írott forrásanyagban. (Az Erdélyi Szózrörténeti Tárban a legkorábbi piros bőrre vonatkozó adatok időrendben: 1584-ből , piros saru", 1705-ből , piros kordovány", 1722-ből , piros csizma", 1746-ból , Piros Karmasin csizma", 1748-ból piros bőrből készült nyereg, 1788-ból , piros Karmasin Bakkants", de 1795-ből már , karmazsin piross" papucsról is rendelkezünk adattal."?) Feltűnő az is, hogy a , piros csizma" szókapcsolat használata főleg a 19. században vált általánossá, előtte ugyanis a veres/vörös is bevett jelzöje volt ennek a läbbelinek. Az a tény, hogy a piros színű csizma a 19. szäzadban mär elsösorban paraszti, azon belüli is nöi viseletdarabnak számított, felveti annak lehetőségét, — bár ennek bizonyítása még további vizsgálatokat igényel —, hogy elsőként a parasztság körében, ill. egyes taji dialektusokban kezdett általánossá válni a piros szó alkalmazása, majd ezt a köznapi beszédben történt változást csak később követte a művelt rétegek írott nyelve." A piros csizma jelzős szerkezet jelenlegi ismereteim szerint legkorábban egy 1678-as színműben fordul elő, de itt már egy szólásszerűen megfogalmazott hasonlatban szerepel: 102 P. Zuchellinek, Kaputzinus Rendű szerzetesnek, és Miszszionáriusnak útazása... Magyar Könyvhdz 5. 1795. 13 Ennek a hipotézisnek a valószínűségét erősíti, hogy a csizma mellett a másik olyan tárgy, amely az írott forrásokban gyakran szerepel piros jelzővel, szintén a köznépi ruházat tartozéka, ez pedig az egyes ünnepi ruhák díszítésére szolgáló, ill. aparasztlányok hajába font pánz/ika/szalag. Ennek első általam ismert említése a 18. század végéről való: egy 1791-es keltezésű veszprémi körözőlevél szerint egy olyan szökött kanászt üldöztek, akinek , külömben az viselete nem igen kanászos", mert , fátyol nyakra valója" is van, ráadásul azt cifrán kivarrva, , piros pántlikával be-szegve” viseli (SCHRAM 1964, 40).
