Page 104 [104]
OCR
7. A PIROS MINT KATEGÓRIAJELÖLŐ 103 harmónia (1909) című cikkében. Nála a , Piros csoport" néven jelölt színcsoport elnevezésében a $iros már minden kétséget kizáróan gyűjtőfogalom, amelynek jelentése alatt a lazacszíntől a bordóig sok árnyalat megfért, köztük olyanok is, melyeknek nevében a vörös szó is szerepelt, így az újvörös, karmazsinvörös, bordóvörös is. Erre — jelenlegi tudomásom szerint — korábbról nem lehet példát idézni. Ugyanakkor se vége, se hossza azoknak a 19. század második felében és a 20. század elején íródott tudományos munkáknak, amelyeknek szerzői kizárólag a vörös/ veres szót említik, vagy azt teszik meg a pirosas tónusok összefoglaló elnevezésévé. (A neves néprajzkutató, Fél Edit — fiatalkorában publikált tanulmányában — szintén a vörös szót tekintette fontosabbnak, ill. a vörös jelentése alá tartozónak vélte a pirost és a rózsaszínt is, Id. Fél 1935, 9.) A 8. táblázat olyan írásokat gyűjt egybe, melyek önmagában a veres/vörös színnevet tartalmazzák, vagy egyértelműen ezt használják gyűjtőkategóriaként. 8. táblázat Szerző neve Írás címe Megjelenés helye Megjelenés éve Természettudományi Klug Nánd A színérzésről 8 ug Nándor színérzésrő Közl. 1874 Az összehasonlító élet- és szöThanhoffer Lajos vettan alapvonalai Budapest 1883 (A szinérzés c. alfejezet) Tafferner Béla Szin es szinharmönia... Budapest 1884 Benka Gyula Az érzéki észrevevésekről Békésmegyei Közl. 1885 Pékár Károly A látás Athenaeum 1896 Zsitvay János A szín Selmecbánya 1901 A szű tékek dáFuschs Zsigmond színes festékek a nyomdá Budapest 1903 szatban Butovszky Bertalan | A szabadkézi rajz Budapest 1906 S ley Császá Lorand HSE Jelentéstanulmanyok IT. Nyr 1906 Matray Ferenc A magyar szinelnevezesekröl | Kalocsa 1910 Női viselet a kuruckorb Schulz Irén PF OBOE E ILL LOG Budapest 1912 1670-1700 Balló Ede Az olajfestés mestersége Budapest 191897 97 Az első ízben 1926-ban kiadott Művészeti Lexikon , Kínai porcellán" című szócikke összesen 34-szer említi a vörös színnevet (köztük olyan valószínűleg a kínai nyelvből fordított alakban is, mint amilyen az áldozatvörös, az almavörös, az epervörös, az alkonyatvörös, a napvörös stb.), a piros azonban innen is hiányzik (TAKÁCS 1935, 321.)
