Oldal 104 [104]
7. A PIROS MINT KATEGÓRIAJELÖLŐ 103
harmónia (1909) című cikkében. Nála a , Piros csoport" néven jelölt színcsoport
elnevezésében a $iros már minden kétséget kizáróan gyűjtőfogalom, amelynek
jelentése alatt a lazacszíntől a bordóig sok árnyalat megfért, köztük olyanok is,
melyeknek nevében a vörös szó is szerepelt, így az újvörös, karmazsinvörös, bordó¬
vörös is. Erre — jelenlegi tudomásom szerint — korábbról nem lehet példát idézni.
Ugyanakkor se vége, se hossza azoknak a 19. század második felében és a 20. szá¬
zad elején íródott tudományos munkáknak, amelyeknek szerzői kizárólag a vörös/
veres szót említik, vagy azt teszik meg a pirosas tónusok összefoglaló elnevezésévé.
(A neves néprajzkutató, Fél Edit — fiatalkorában publikált tanulmányában — szin¬
tén a vörös szót tekintette fontosabbnak, ill. a vörös jelentése alá tartozónak vélte
a pirost és a rózsaszínt is, Id. Fél 1935, 9.) A 8. táblázat olyan írásokat gyűjt egybe,
melyek önmagában a veres/vörös színnevet tartalmazzák, vagy egyértelműen ezt
használják gyűjtőkategóriaként.
8. táblázat
Szerző neve Írás címe Megjelenés helye Megjelenés éve
Természettudományi
Klug Nánd A színérzésről 8
ug Nándor színérzésrő Közl. 1874
Az összehasonlító élet- és szö¬
Thanhoffer Lajos vettan alapvonalai Budapest 1883
(A szinérzés c. alfejezet)
Tafferner Béla Szin es szinharmönia... Budapest 1884
Benka Gyula Az érzéki észrevevésekről Békésmegyei Közl. 1885
Pékár Károly A látás Athenaeum 1896
Zsitvay János A szín Selmecbánya 1901
A szű tékek dá¬
Fuschs Zsigmond színes festékek a nyomdá Budapest 1903
szatban
Butovszky Bertalan | A szabadkézi rajz Budapest 1906
S ley Császá
Lorand HSE Jelentéstanulmanyok IT. Nyr 1906
Matray Ferenc A magyar szinelnevezesekröl | Kalocsa 1910
Női viselet a kuruckorb
Schulz Irén PF OBOE E ILL LOG Budapest 1912
1670-1700
Balló Ede Az olajfestés mestersége Budapest 191897
97 Az első ízben 1926-ban kiadott Művészeti Lexikon , Kínai porcellán" című szócikke összesen
34-szer említi a vörös színnevet (köztük olyan valószínűleg a kínai nyelvből fordított alakban
is, mint amilyen az áldozatvörös, az almavörös, az epervörös, az alkonyatvörös, a napvörös stb.), a
piros azonban innen is hiányzik (TAKÁCS 1935, 321.)