6. KAZINCZY ÉS A PIROS-VERES IOI
jelzővel találkozunk. Bárdosi Vilmos (2012) jelenre vonatkozó 14 ezres szólás- és
közmondás-adatbázisa szerint még mindig több szólásunkban használjuk a vöröst,
mint a piros színnevet, utóbbinak azonban valamelyest nőtt az aránya: 18 vörös szót
tartalmazó frazémára már 14 piros szót tartalmazó jut (5696 vs. 44970). Az utóbbi
három gyűjteményben egyébként összesen csupán három olyan mondás van, amely
mindkét színnévvel használatos (Id. a 7. táblázatot).
Ami piros is, vörös is lehet Vörös Piros
on . oo Piros, mint holta után a rák
Vörös, mint a főtt rák (1851,
rák 1897) (1851, 1897)”
Irul-pirul, mint a fött räk (1897)
pipacs (1897) Vörös, mint a pipacs Elpirult, mint a piros pipacs
cekla (2012) Olyan piros [vörös] <vkinek> a feje [az arca], mint a cékla
A fenti szólások vizsgálatából nyilvánvaló, hogy ezek a már Kazinczy levelezése és
művei kapcsán is tárgyalt kipirosodó arccal hozhatók összefüggésbe. Szemerkényi
Ágnes szerint pl. a főtt/sült rákot emlegető szóláshasonlatot , főként gyerekekre
vagy fiatal lányokra használják", akik ,egy kérdésre nem tudván választ adni, za¬
varukban elpirulnak” (2009, 1174). Kazinczy fentebb már ismertetett elmélkedé¬
séből kiindulva a magyar köznyelv talán éppen azért ezeket a mondásokat ismerte
korábban is mindkét színnévvel, mivel az elszíneződő arc kifejezésére nyelvünk
két hasonló jelentésű — de eltérő hangulati-érzelmi töltettel rendelkező — igével
bír: az egyik az elpirul, a másik az elvörösödik. Az is nyilvánvaló, hogy a kettő közül
az utóbbi utal erősebb érzelemre (vö. Csillag 1999, 258; Lesznicskova 2015, 428),
azzal összefüggésben, hogy az arc kontextusában a biros a pozitívabb, a veres/vörös
a negatívabb jelző (vö. CzF VI. 935).
94. Vö. , Élve barna, holtan piros?" Megfejtés: räk (Id. HasznM 1817/2. 143. 151). Mar Ferenczy Géza
is utalt arra, hogy Arany Janos szerint ,Toldi Gyérgy veresebd l6n a főzött ráknál", Gárdonyi
Géza Az en falumban viszont így fogalmaz: , A legény piros lett, mint a főtt rák" (FERENCZY
1973, 11).