Oldal 96 [96]
OCR
6. KAZINCZY ÉS A PIROS-VERES 95 IA TörtK tanúsága szerint a veres/vőrös márvány kifejezés bevett lehetett Kazinczy korában, ill. utána is, viszont éppen ez az a kőzet, amely előtt már a legkorábbi írott nyelvemlékeinkben is elöfordul a piros jelzö. Erre utal a 2. táblázat, ill. akövetkező két példa is: , A piros márvánkő, kit ver gyakor eső, csepegéstől lyukadhat" (Balassi Bálint: Ötvenhetedik, Id. Jankovics et al. 2000, 125); ill. egy leírás 1673-ból: , Zsigmondnak szép palotái, mind piros és fejér márvánkőből" (uo. 1041). A SzI-ban további 17. századi adatokat is találunk piros színűként meghatározott márványra (ld. IV. 90, 456; X. 382). A räolvasäsokban is elöfordul a „piros márvány kő/kű" képe (Pöcs 1986, 473, 487 stb.). Hogy a piros pozitív konnotációja miatt kapcsolódott-e ehhez a kőzethez, vagy éppen annak színezete miatt, nem tudjuk, mindenesetre a márványokat a valóságban minden korban sokféle árnyalat jellemezhette. Például a hallstadti márványról a 19. században azt írták, hogy abból , sötétvörös, rózsavörös és piros habos" is van (Kozma 1879, 343).] Kazinczy talán a veres szón élénkpirost, cinóberszínt érthetett, hiszen a Pályám emlékezete című önéletírásának második könyvében azt írta: , Lobogott a Zrínyi kucsmája minden fejen, pipacsszín posztóból" (Szauder 1979, 193). Másutt pedig így fogalmaz: , czinoberszínű veres Zrínyi-sipka" (Kazinczy Berzsenyi Dánielnek, 1810, Id. Váczy 1898, 8). Bizonyos azonban, hogy nála és kortársainál a veres volt a piros kategória elnevezése, hiszen amikor különböző színtartományokat soroltak fel, akkor is ezt a színnevet alkalmazták, "7 amiképpen a veres tűnik fel kategóriajelölő szerepben a következő hasonlatban is: „Mint forditsd a’ Religiositatet, nem tudom. Tudom hogy a mi Papjaink istenes, szent és kegyes életnek fordítanák; melly annyira nem religiositas, mint a bíborszín nem czinöber, noha mindkettő a veres nemébe vals” (Kazinczy Kis Janosnak, 1811, ld. Vaczy 1898, 569, kiemelés — B. B.). Ami pedig a piros szó használatát illeti, az általam megvizsgált levelekben kizárólag ez a színnév fordul elő a csizma, az alma, a húsvéti tojás," sőt a lovak színének jelölésére. Ezek közül a lovak piros színe meglepőnek tűnhet, főleg azok után, hogy az emberi szőrzetre és hajra ebben az időben is a veres volt a megszokott, csakúgy, mint más állatok színének a jelölésére (Id. az 5. táblázatban is: borjú, ökör, rák stb.)." PL Id. BERLASZ et al. 1960, 29; VÁCZY 1900, 261, 435. Vö. »1750: [...] Sárga, veress és zöld festékkel" (SzT I. 264). A fotómellékletben szakmári húsvéti tojásokról készített kép szerepel (Id. 21. fotó). 89 Elédeink kedvelték a mesterséges piros — a löfestesi receptekben vereskent meghatározott (Id. MOLNAR 1964, 461) - szint is a lovaikon. Ehhez a problematikahoz Id. BODINE BELIZNAI 2014; GUNDA 1991; HARMATTA 1946; MAGYARY-KOSSA 1925. 88
