Oldal 72 [72]
OCR
I. KLÉZSE És KAZÁR: A MAI VERES ÉS AZ EGYKORI VERES 7I — Van különbség a veres szín és a piros között? — Há nem nagyon, nem, a pirosat mindég veresnek mondták? (szül. 1931-ben Kazáron). ,— És azt, hogy veres, mondják valamire? — Valamikor mondták, persze, hát a pirosat úgy mondták, hogy veres, [...] most nem mondják, meg ilyen szín nincs, hogy veres, de valamikor piros nem volt, hanem veres." (szül. 1942-ben Kazáron). De nem csak a visszaemlékezések szerint volt egykor fontosabb színnév Kazáron a veres, mint a piros, egyes régi lokális elnevezések is erre utalnak. Ilyen pl. a csupaveres szoknya, amely egy teljesen piros színű, minta nélküli ruhadarabnak a helyi neve: , ez igaz vót, meghalt Vizsláson, vizslási asszon vót, meghalt neki a férje nagyon fiatalon, és csak az az egy fia vót az anyjának, és nem engedte el onnan a lányt, hogy maradjon ott, onnan menjen férjhe, mer férje mehet. Oxt mikor letelt neki a gyász, akkor varrta ennek az asszonnak ezt a csupaveres szoknyáz, meg hozzá bímzett kendőtl...] úgyhogy olyan ruhát csinált neki az anyósa, utána azt utánozták itt is a faluba, soknak vót csupaveres szoknya." A veres régi elnevezésekben való előfordulására azonban nem csupán Kazár szolgál példával. Külön rejtélynek számít pl. (a 18. század óta elkülönülten fejlődő, ma már Szlovákiában található) Zoborvidékhez tartozó Barslédecen (Ladice) élők egykori veresítő szava, amellyel szintén egy, a hagyományos paraszti öltözethez tartozó viseletelemet neveztek meg (Id. Jókai-Méry 1998, 107). E helyütt ugyanis akkor is így hívták a fejviselet középső részét, ha annak színe nem piros volt. Ennek két magyarázata lehet. Az egyik az, hogy ennek a viseletelemnek a készítéséhez régen kizárólag piros textilt használtak. A másik pedig az, hogy a veresité eredeti jelentése "széppé tevő, csinosító" volt (ahogyan a pirosité igének is volt ilyen értelme egykor). Bármelyik feltételezés is a helyes, mindkettő a vörös színnév, ill. a veres szóalak fontos voltára mutat. Hasonló talány, hogy miért hívnak vereszarkának egy vegyes színekkel hímzett ruhadarabot Kalotaszegen, ahol egyébként a hímzések színét a piros, a barnapiros "sötétpiros, a füszpiros &s a sütitpiros szinnevekkel fejezik ki (Id. Péntek 1979, 38). Említhetünk e helyütt azonban további, a veres/vöröst felhasználó nyelvi szerkezeteket is. Íme, néhány olyan régi elnevezés vagy állandósult jelzős szerkezet, amely ma már nem szerves része nyelvünknek, de egykor általánosan ismert lehetett: 56 Barany4bél a veres selyem (TSz 383); Käszonbél a veresfejté (SZENTIMREI 1972, 210.), ill. a veres gyolcs (NAGY J. 1972, 229); Sióagárdól a fo/lsöprűs vörös kendő (VARGA 1982, 40); Cigándról a veres ködmön (FLORIÁN 1978, 326) elnevezés használatát igazolja a szakirodalom.
