Oldal 69 [69]
OCR
68 III. A RÉGI KATEGÓRIAJELÖLŐ: A VERES/VÖRÖS színnév, amelyet a nyelvhasználók kivétel nélkül a piros színminták megnevezésére alkalmaznak. (A szinmintak ködjai: 2.5R 7/10, 5R 4/14, 5R 5/14, 7.5R 3/6, 7.5R 5/6, 7.5R 5/12, 10R 3/4.) E helyiitt tehat a legfontosabb piros" jelentésű szó napjainkban a veres. Fontosságát az is jól mutatja, hogy a moldvai nyelvjárás atlaszában a veres és a piros közül csupán az előbbinek a szóalakjai szerepelnek (ld. CsángA 353. térkép). A veres értelme itt az összes pirosas árnyalatot lefedi, még a legélénkebb piros árnyalatok kifejezésére is ezt a színnevet használják, ahogyan azt a moldvai csángók viseletét vizsgáló Nagy Jenő is igazolja, ő ugyanis 1981-ben a veres szó jelentését az ingek kontextusában nem egyszerűen csak fpiros-ként, hanem egyenesen ‘égépiros-ként adta meg (Nagy 1981a, 378). Klézsén kutatásaim szerint tehát a veres a kategóriajelölő. De mi a helyzet a pirossal? Bar itt is ismerik ezt a szinnevet, mégis sokkal kevésbé fontos, mint a Kárpát-medencén belül, mivel jelentése szűk, csupán egyetlen pirosas árnyalat elnevezéseként használatos. A piros színtartomány Moldvában megkülönböztetett árnyalataihoz érdemes megnézni, hogy Szentimrei Judit milyen moldvai színneveket ismertet a Moldvai csángó népművészet című kötetben: vígveres tűzpiros/világospiros fetekeszegveres 'sötetpiros’(elöforduläsähoz Id. meg Haläsz 2010, 424) veresszeg ‘indiai vörös / tegla- vagy meggyvörös’ belánveres téglaszín/világos vörös, meggyveres ‘meggypiros’ pirosveres ‘téglavôrôs (Szentimrei 1981, 306, 290, 277, 351, 274, 278, ill. a 304. oldali szinnevtäbläzat. Jelentésükhôz ld. még Nagy J. 1981b). Szentimrei a pirost csak pirosveres alakban tünteti fel, én viszont Klézsén azt tapasztaltam, hogy itt a piros színnevet kétféleképpen is használják, egyrészt a Szentimrei által is rögzített pirosveres alakban, másrészt piros ruzsika/ruzsinka alakban. (Jelentésük: "élénkpirosas rózsaszín. A ruzsinka névvel illetett tónust Id. a 20. fotón.) Színmintás vizsgálataim szerint voltaképpen mindkettővel hasonló vizuális mezőt fejeznek ki, értelmük voltaképpen átmenetet képez a veres és a ruzsika vagy ruzsinka rózsaszín szavak által lefedett színtartomány között. Egyébként a magyar nyelvben keresztnévként — Fruzsina becézéseként — is használt ruzsinka szó színnévként való használata tudtommal nem általános a moldvai magyarság körében. (Szentimrei pl. a ruzsika mellett — az általam vizsgált közösségekben nem használt, kutatásai szerint viszont Pusztinán bizonyosan alkalmazott, ld. Szentimrei 1981, 279. — rózsalila összetételt tartja még a moldvai csángók általános rózsaszín jelentésű színnevének, ld. uo. 304.) A ruzsinka etimológiája nem ismert előttem, mindenesetre Ballagi Aladár a hasonló hangzású rusika szót — és annak "hajnalpiros" jelentését — a realgár nevű (Id. a II. melléklet azonos szócik
