Seite 69 [69]
68 III. A RÉGI KATEGÓRIAJELÖLŐ: A VERES/VÖRÖS
színnév, amelyet a nyelvhasználók kivétel nélkül a piros színminták megnevezé¬
sére alkalmaznak. (A szinmintak ködjai: 2.5R 7/10, 5R 4/14, 5R 5/14, 7.5R 3/6,
7.5R 5/6, 7.5R 5/12, 10R 3/4.) E helyiitt tehat a legfontosabb piros" jelentésű szó
napjainkban a veres. Fontosságát az is jól mutatja, hogy a moldvai nyelvjárás at¬
laszában a veres és a piros közül csupán az előbbinek a szóalakjai szerepelnek (ld.
CsángA 353. térkép). A veres értelme itt az összes pirosas árnyalatot lefedi, még
a legélénkebb piros árnyalatok kifejezésére is ezt a színnevet használják, ahogyan
azt a moldvai csángók viseletét vizsgáló Nagy Jenő is igazolja, ő ugyanis 1981-ben
a veres szó jelentését az ingek kontextusában nem egyszerűen csak fpiros-ként,
hanem egyenesen ‘égépiros-ként adta meg (Nagy 1981a, 378).
Klézsén kutatásaim szerint tehát a veres a kategóriajelölő. De mi a helyzet a
pirossal? Bar itt is ismerik ezt a szinnevet, mégis sokkal kevésbé fontos, mint a
Kárpát-medencén belül, mivel jelentése szűk, csupán egyetlen pirosas árnyalat
elnevezéseként használatos. A piros színtartomány Moldvában megkülönböztetett
árnyalataihoz érdemes megnézni, hogy Szentimrei Judit milyen moldvai színneveket
ismertet a Moldvai csángó népművészet című kötetben:
vígveres tűzpiros/világospiros
fetekeszegveres 'sötetpiros’(elöforduläsähoz Id. meg Haläsz 2010, 424)
veresszeg ‘indiai vörös / tegla- vagy meggyvörös’
belánveres téglaszín/világos vörös,
meggyveres ‘meggypiros’
pirosveres ‘téglavôrôs (Szentimrei 1981, 306, 290, 277, 351, 274, 278, ill. a 304.
oldali szinnevtäbläzat. Jelentésükhôz ld. még Nagy J. 1981b).
Szentimrei a pirost csak pirosveres alakban tünteti fel, én viszont Klézsén azt
tapasztaltam, hogy itt a piros színnevet kétféleképpen is használják, egyrészt a
Szentimrei által is rögzített pirosveres alakban, másrészt piros ruzsika/ruzsinka
alakban. (Jelentésük: "élénkpirosas rózsaszín. A ruzsinka névvel illetett tónust Id.
a 20. fotón.) Színmintás vizsgálataim szerint voltaképpen mindkettővel hasonló
vizuális mezőt fejeznek ki, értelmük voltaképpen átmenetet képez a veres és a ruzsika
vagy ruzsinka rózsaszín szavak által lefedett színtartomány között. Egyébként a
magyar nyelvben keresztnévként — Fruzsina becézéseként — is használt ruzsinka
szó színnévként való használata tudtommal nem általános a moldvai magyarság
körében. (Szentimrei pl. a ruzsika mellett — az általam vizsgált közösségekben
nem használt, kutatásai szerint viszont Pusztinán bizonyosan alkalmazott, ld.
Szentimrei 1981, 279. — rózsalila összetételt tartja még a moldvai csángók általá¬
nos rózsaszín jelentésű színnevének, ld. uo. 304.) A ruzsinka etimológiája nem
ismert előttem, mindenesetre Ballagi Aladár a hasonló hangzású rusika szót — és
annak "hajnalpiros" jelentését — a realgár nevű (Id. a II. melléklet azonos szócik¬