Seite 61 [61]
60 II. MÓDSZERTAN
viszont az okoz bizonytalanságot, hogy milyen mértékű a szóban forgó pirosnak
a sárga szín felé való eltolódása, sőt itt még az is kétséges, hogy a szerző valóban
ezt a tüzes pirost tekinti-e a legtipikusabb (vagyis az ,igazi”) pirosnak. A szinne¬
vekhez tartozó vizuális színmező kiderítése pusztán szöveges forrásokból tehát
igen bonyolult feladat. E tekintetben az sem jelent vigaszt a kutató számára, hogy
— tapasztalataim szerint — a színnevek szimbolikus tartalma a lejegyzett színne¬
vek szövegkörnyezetének pontos felderítése révén jobban hozzáférhető az utókor
számára, mint a vizuális jelentések.
Három különböző - az interneten bárki számára hozzáférhető — elektronikus
adatbázis szövegeit tekintettem át:
1. a Magyar Történeti Korpusz több mint huszonnégy ezres szöveggyűjteményét
(http://www.nytud.hu/hhe/);
2. a Magyar Elektronikus Könyvtar (http://mek.oszk.hu/) egyes forräsait;
3. és a Magyar Pavilon nevet viselő szépirodalmi szöveggyüjtemenyt (http://
magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/corpus/corpus.htm).
Az utolsót kivéve ezeknek a korpuszoknak a szöveganyaga kisebb részben a
18. század végéről, nagyobb részben azonban a 19. századból származik. Ami a
szövegek jellegét illeti, heterogén összetételűek, főleg azonban ismeretterjesztő/
tudományos céllal íródtak. A hármas számmal jelölt adatbázis viszont kifejezetten
16., 17. és 18. századi anyagokat gyűjt egybe (ugyanakkor sajnos csupán az egyes
szövegekbe belekattintva, vagyis egyszerre csupán egy szövegen belül lehet keresni,
a teljes együttesben azonban nem), amelyek mindenekelőtt irodalmi szövegek.
Később a digitális adatbázisokban való szövegelemző kutatást kiegészítettem
további három elektronikus szöveggyűjteményben való vizsgálattal:
4. a Hungaricana Kônyv- és Dokumentumtär (https://library.hungaricana.hu/
hu/) egyes szôvegeivel;
5. az Arcanum Digitälis Tudomänytär (https://adtplus.arcanum.hu/hu/) bizo¬
nyos szöveganyagával; és
6. a MTA könyvtárának a , Real-]J" nevet viselő honlapján (http://real-j.mtak.
hu/) digitalizált folyóiratok egy részével"
Ezekben az adatbázisokban az engem érdeklő színneveket használtam a keresés
kulcsszavaiként. Ennek a módszernek is akadnak azonban buktatói és hátrányai.
A következőkben Leech, Rayson és Wilson 2001-es összefoglalása alapján utalok
néhányra közülük (ld. Biggam 2012, 35). A szöveghalmazok sok esetben nem
5 . Elsősorban 18-19. századi források érdekeltek, de mivel még ezeknek is terjedelmes a számuk,
közülük sem az összest tanulmányoztam át. Különösen hasznos forráscsoportnak bizonyultak az
általam választott folyóiratok közül a következők: Hasznos Mulatságok (1817—1840), Rajzolatok
a társas élet és divatvilágból (1835—1839), Társalkodó (1832—1848) stb.