Seite 58 [58]
I. RECENS VIZSGÁLAT: SZÍNMINTÁS , GYŰJTÉS" 57
képet kaptam a megkérdezettek színfelfogásáról, az egyes vizsgálat alá vett helyekre
vonatkozó összesített eredményeket is összehasonlítottam egymással. A kutatás
egyik végcélja ugyanis az volt, hogy számba vegyem a tanulmányozott közösségek
színosztályozásában fellelhető összefüggéseket, ill. különbségeket, és megpróbáljak
azokra magyarázatot találni.
Vizsgälatom tehät a megkérdezettek fejében lévő kognitív színkategóriákra, ill. az
aktív és passzív tudásuk/szókincsük részét képező összes színelnevezésre kiterjedt,
a piros és a vörös színneveket azonban külön figyelemben is részesítettem. Minden
interjú folyamán arra ösztönöztem adatközlőimet, hogy gondolkodjanak el és pró¬
bálják meg szóban kifejezni, hogy ők maguk milyen különbséget látnak a $iros és a
vörös szín között. Ezenfelül sok olyan élő és élettelen dolog színére is rákérdeztem,
amelyeknek a színe pirosas (vagy az is lehet), azért, hogy kiderüljön, melyek azok a
tárgyak, amelyeket csupán egy közösségen belül, és melyek azok, amiket közössé¬
geket ätivelöen tartanak piros, ill. vörös színűnek (pl. hagyma, róka stb.).
A színminták körüli feladatok (azok megneveztetése, csoportokba rendeztetése)
és a kérdéssor körüli beszélgetés az, amely kutatásaim néprajzi-antropológiai arcu¬
latát adja, ezenfelül azonban egy idehaza inkább a nyelvészet érdeklődési körébe
tartozó vizsgálatot is folytattam. Míg színmintás gyűjtésre eredeti célom szerint
a kognitív színosztályozás kutatása miatt vállalkoztam, addig a történeti jellegű,
diakrón adatcsoporton történő vizsgálódásba kifejezetten és kizárólag a piros-vö¬
rös-kérdés megoldása érdekében fogtam. A következőkben ez utóbbit, a piros-vörös
színnév kettős problémájára koncentráló nyelvtörténeti kutatásom módszertanát
igyekszem összefoglalni.
2. DIAKRÓN VIZSGÁLAT: KORPUSZELEMZÉS
A színek a valóságban sohasem léteznek önmagukban, mindig más színek környe¬
zetében észleljük őket, ill. más-más fényviszonyok között (vö. Albers 2006, 13).
Ezek hatással lehetnek a színre, vagyis még egy és ugyanazon szín is kissé más
tónusúnak tűnhet különböző fényviszonyok között vagy eltérő színek társaságá¬
ban. Jelen kutatás ezekre a különbségekre érdemben nem reflektálhat, a vizsgálat
megköveteli, hogy a pirost olyan, fogalmilag körülhatárolt színnek (pontosabban
az észlelési körülményektől független összetett fogalmi sémának) tekintsük, amely
kizárólag színezetében, telítettségében és világosságában változhat, vagyis a környe¬
zeti ingerek módosító hatásait munkamódszerünk semlegesnek tekinti. Ugyanakkor
kutatásunk számol annak lehetőségével, hogy a különféle pirosas árnyalatokat
(amelyek sokszor tehát a külső körülmények torzító befolyásának is ki vannak téve)