esetben pusztán nyelvészeti kritériumokkal kijelölhető — alapszínnév státusz felől
igyekszem megközelíteni, hanem arról az oldalról, hogy milyen a viszonya e két
szinnévnek a , kognitív piroshoz". A két, egyformán fontosnak tűnő, BSK elsőd¬
leges és másodlagos kritériumainak többé-kevésbé egyaránt megfelelő színnév
a magyarul beszélő emberek gondolkodása szerint nyilvánvalóan nem jelöl két
teljesen különböző mentális színosztályt: egy pirosat és egy másik, vörös névvel
jelölt színkategóriát. De ha felfogásunk szerint csupán egyetlenegy összefüggő piros
színtartomány létezik, hogyan lehetséges az, hogy kétféleképpen is meg tudjuk
jelölni" Egyáltalán, napjaink hétköznapi beszédében arra szolgál mindkettő, hogy
kifejezzük velük a kognitív pirost? Az igazi kérdés voltaképpen tehát az, hogy miként
gondolkodnak a magyar emberek a piros színről, és hogyan (pontosabban: milyen
színneveket használva) kommunikálnak róla. Ezeket a kérdéseket elsősorban előre
kiválasztott terepeken, meghatározott társadalmi rétegben, valamint színmin¬
ták használata révén igyekeztem megvizsgálni. Az előttem példaként felmerülő
módszertani lehetőségekről és az általam alkalmazott vizsgálati eljárásokról szól
a következő fejezet.