Oldal 43 [43]
OCR
42 I. BEVEZETÉS 5. MIÉRT HASONLÓ A PIROS ÉS A VÖRÖS SZÍNNÉV JELENTÉSE, HASZNÁLATA? Több magyar kutató megkérdőjelezi a vörös alapszínnév voltát (Id. Uusküla—Sutrop 2007; Uusküla 2011; Benczes-Ióth-Czifra 2014). Ugyanakkor van olyan nyelvi közeg, ahol ez a színnév mégis alapvető fontossággal bír. Elsőként Grossmann (1988, 169) majd az ő nyomán B. Papp hívta fel a kutatások figyelmét arra, hogy a tudományos nyelvben a két színnév közül a vörös szóé az elsőbbség. Utóbbi kutató azt is kimutatta, hogy például az optika tankönyvekben több mint kétszer annyiszor szerepel a vörös, mint a piros (B. Papp 2006, 16). Ebből a tényből kiindulva úgy vélem, hogy az eddigi kutatások túl nagy hangsúlyt fektettek arra a kérdésre, hogy a kettö közül melyik „alapszinn&v” (basic color term), ill. a kettő közti különbségeket is sokszor túlhangsúlyozták. A vörös és a piros névvel jelölt spektrális színmező között ugyanis nyilvánvalóan nincs nagy eltérés (vö. Gadányi 1983, 109; Földvári 2ors5b). A különbség pontos mibenlétét illetően a nyelvészek, ill. a színek kérdésében érdekelt további kutatók is bizonytalanok. A színérzékelést vizsgáló magyar pszichológusok: Jakab Zoltán és Wenzel Klára pl. így írnak erről: „A magyar nyelv »Diros« Es »vörös« szinneve, bár eltérő jelentésű, használatuk alapján nem teljesen egyértelmű, hogy mi a különbség jelentésük között. Talán a vörös a pirosnál sötétebb szín, de ennél többet csak valamely színlátási vizsgálat eredményei mondhatnak. Ilyen vizsgálatról sajnos nem tudunk. Másfelől, speciális kontextusban a svörösse a pirostól nagyban eltérő árnyalatot is kódolhat — pl. a vörös haj színét. Vizsgálati adatok hiányában [...] az alábbiakban a »piros« &s svöröse színneveket szinonimaként használjuk" (2007, 250). Mivel az eddigi kutatások főleg azzal foglalkoztak, hogy a két szín/színnév (vizuális, használatbeli, hangulati stb.) eltéréseit körvonalazzák, adósak maradtak annak vizsgálatával, hogy miért használható számos esetben szinonim módon ez a két színnév (pl. tűzpiros-tűzvörös, meggypiros-meggyvörös,?7 cindberptros—cindbervaros stb.)? Miért lehet ennyire hasonló ennek a két szónak a spektrális jelentése? Minek köszönhető az, hogy mindkettő egyeduralkodónak tűnik bizonyos körülmények között: a piros a köznapi élőbeszédben, a vörös pedig a tudományos nyelvben? A piros-vörös kérdést tehát nem a jelentésbeli különbségek vagy az — ideális 37 . Bár a korábbi kutatások a meggy és a vörös színnév kapcsolatát szorosnak tételezik (Id. KISS 2001, 197; UUSKULA-SUTROP 2010, 371; UUSKULA 2011, 152), Sandor kutatdsi azt mutatják, hogy pl. a koloni nyelvhasználat szerint ez a gyümölcs biros és vörös is lehet (SÁNDOR 2016, 217). Ráadásul mindkét forma gyakori: a meggyvörös és a meggypiros is, sőt — saját gyűjtéseim szerint — még a meggybordó is használatos.
