Page 37 [37]
OCR
36 I. BEVEZETÉS 4. A PIROS-VÖRÖS PROBLÉMÁRA IRÁNYULÓ EMPIRIKUS KUTATÁSOK A magyar piros-vörös-kérdésre vonatkozó első fontosabb kutatás MacLauryhoz és magyar munkatársaihoz kötődik, akik azonban mindösszesen 9 személy részvételével végezték kísérletüket. Legfontosabb észrevételük, hogy a vörös inkább átvitt értelemben használatos, míg a piros köznapi kontextusokhoz kötődik (MacLaury et al. 1997, 75. Hogy milyen megállapításokat tettek még, egy korábbi cikkemben foglaltam össze, ld. Balizs 2011, 24-27). A magyarul jól beszélő észt kutatónő, Uusküla már lényegesen több empirikus adatra támaszkodik kutatásában, mert hat különböző magyar településen összesen 125 magyar ajkú személlyel készített színmintás kísérletet is magában foglaló — ahogyan ő fogalmaz — , individuális interjút". A magyar piros/vörös kérdésre vonatkozó kutatásainak eredményét több - részben Sutroppal közösen készített — tanulmányában, valamint Tartuban publikält disszertäciöjäban tärgyalta (Uusküla-Sutrop 2010; Uusküla 2008; 2011). Figyelemre méltó, hogy az általa megkérdezettek gyakran azt állították, hogy a vörös nem különbözik a pirostöl (Uusküla-Sutrop 2010, 371). Eszreveszi, hogy ennek a ket szinnevnek sajätos kollokäciöi és konnotációi vannak, éppen ezért véleménye szerint a piros és a vörös elsősorban kognitív és emocionális vonatkozásaikban térnek el egymástól, nem pedig vizuálisan (vagyis nem az elsődleges jelentésükbe tartozó színtartomány szerint, Id. Uusküla 2008, 38; Uusküla-Sutrop 2010, 372). További vizsgálatra érdemesnek tartom Uusküla azon javaslatát, hogy mivel a cseh és a magyar nyelvnek egyaránt két színneve van a szóban forgó színre, ez a tény areális nyelvészeti kontextusban is értelmezhető (Uusküla 2011, 154). Magyarországon eddig kizárólag nyelvészek vizsgálták ezt a témát, legfontosabb kérdésük — csakúgy, mint a nemzetközi kutatásnak — az volt, hogy melyik lehet közülük alapszínnév, ill. hogy milyen használatbeli és kontextuális eltérés áll fenn köztük. A magyar kutatások közül kiemelkedik Kiss Gábor (2004) írásos kérdőív formájában végeztetett színfelsoroltatása és korpuszalapú vizsgálata. Kiss azzal az Isabel Forbesszal együtt is publikált a témában (Id. Forbes-Kiss 1999; Kiss-Forbes 2001), "9 Véleményem szerint a cseh ruda azon szavak körébe tartozhat, amelyek eredetüket tekintve mind az óind rudbira "vér, vörös" szóra mennek vissza. Schubert szerint ezek a színnevek, vagyis az orosz rusyj, a bolgár, a szerb/horvát rus, ill. az orosz rumjanyj, a bolgár, a szerb/horvát rumen szavak nem jelölik általánosságban a vörös szín fogalmát, hanem csupán a vöröses haj és a bőr jelzői (2015, 11—12). Schubertnek ezt a megfigyelését Zádrovich vizsgálata is alátámasztja, mely szerint a Peresznye községben lakó horvátok a rumen "vörös" szót kizárólag , az arc és a vér színének megnevezésére használják", ill. az arc vonatkozásában is leginkább az egészséges pirospozsgás és a borivástól kipiruló arcszínre mondják (2009, 62—64, 71).
