Oldal 33 [33]
OCR
32 I. BEVEZETÉS 2 korlátozva", Id. 1994, 26). Példaként erre BEK az angol szőke jelentésű szót említi, mivel a $/ond csak hajra, arcszínre és bútorra alkalmazható." A negyedik elsődleges követelmény, hogy egy alapszínnévnek pszichológiailag is kiugrénak (sa/ient) kell lennie. B&K nem fejti ki részletesen, hogy voltaképpen mit is értenek ez utóbbi kikötés alatt, éppen ezért számosan bírálták ezt a kritériumot. LU Moss (1989) nyomán legtöbbször azt szokták felhozni ellene, hogy míg az előző három követelmény tisztán nyelvészeti indíttatású, ez már pszichológiai jellegű is. A „kiugrösäg” (salience) eredeti tisztázatlansága miatt számos értelmezési lehetőség merült fel a későbbi kutatásokban. Ezek közül az első a színnevek sorrendje azokban az esetekben, amikor adott nyelvek beszélőit arra kérik fel, hogy bizonyos időintervallumon belül soroljanak fel annyi színnevet, amennyi csak az eszükbe jut. Az e kísérleteket végzők feltételezése szerint az elsőként említett, ill. a legtöbb ember által említett színnevek közül nagyobb valószínűséggel kerülnek ki alapszínnevek, mint másodlagos színnevek.? Ezek eredménye azonban nem megbízható. Egy másik értelmezés szerint a pszichológiai kiugróság azt jelenti, hogy egy alapszínnév jelentése egyöntetű és stabil az egyazon nyelvet beszélők körében és a tesztelt adatközlők között is.3 Egy további értelmezés szerint a kiugróság azt (is) jelenti, hogy egy alapszínnévnek a többször megismételt megneveztetési (azaz színminták színének azonosításaiból álló) kísérletek során is szilárdnak mutatkozik a jelentése. A pszichológiai kiugróság kritériumának utolsó, a pszichológiai követelményt a Lyons ezen kritérium ellen azt hozza fel, hogy még a nyugati nyelvekben is vannak kontextusfuged / tärgyhoz kötött (context-restricted) szinnevek, pl. a francia két ‘barna’ jelentésti szinneve is csupán dolgok egy meghatározott körének színét jelölheti, pl. a barna cipő jelzője csupán a marron lehet, viszont az emberi haj és bőr barnaságát inkäbb a brun szö jelöli (LYONS 1995, 207). Biggam ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az eredeti definícióban , szűk" osztályról, azaz tárgyak kis csoportjára korlátozódó jelentésről van szó, Forbes (1979) kutatásai viszont azt mutatják, hogy mind a drun, mind a marron dolgok széles körének kontextusában feltűnhet, csak rendszerint másra vonatkoztatva alkalmazzák őket (BIGGAM 2012, 25—26). » Pl. Morgan és Corbett ilyen kísérlet alapján igyekezett eldönteni, hogy a két orosz ‘kék’ szinnév közül melyik lehet inkább alapszínnév, az eredmények azonban nem segítettek a kérdés eldöntésében, mivel a vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy mindkettő alapszínnév lehet (MORGAN-CORBETT 1989). °3 Boynton és Olson pl. , konszenzusnak" nevezte el ezt, és nagyon kisszámú angol nyelvű adatközlővel tanulmányozta (először 1987-ben, majd 1990-ben is). Uchikawa és Boynton (1987) japán nyelvűek konszenzusát is tesztelte. Mindhárom tanulmány azt mutatta ki, hogy a nyelvbeszélők között az általuk (színminták segítségével) kijelölt színtartományok sokkal nagyobb százalékban egyeznek meg az alapszínnevek esetében, mint a másodlagos terminusok kapcsán (BIGGAM 2012, 27). 4 Boynton és kollégái ezt konzisztenciának (consistency) nevezték el, és oly médon vizsgálták, hogy egymás után két alkalommal kérték meg angol anyanyelvű kísérleti alanyaikat színminták árnyalatának azonosítására. Sikerült kimutatniuk, hogy az alapszínnevek sokkal nagyobb konzisztenciát mutatnak jelentésükben, mint a másodlagos színnevek. Erre jutott Corbett és
