Seite 30 [30]
OCR
2. AZ ALAPSZÍNNEVEK ÉS A SZÍNOSZTÁLYOZÁS EVOLÚCIÓJA 29 a) színmintákat azonosíttattak (neveztettek meg) a Berkeley Egyetemen 20 különböző nyelvű alannyal (nyelvenként általában eggyel), " de ezek mindegyike angol nyelven is beszélt, tehát kétnyelvű volt; b) Berlin terepmunkát végzett Mexikóban a (maja nyelvcsaládba tartozó) celtál"7 nyelvű indiánok körében, ahol 40 embert tesztelt (ezek egy része szintén kétnyelvű volt, mert az anyanyelvén túl még a spanyolt is beszélte, Id. Berlin- Kay 1991, 31); c) további 77 nyelv kapcsán áttekintették a releváns színekre vonatkozó szakirodalmakat és etnográfiai beszámolókat. 2. ábra L II. III. IV. V. fehér piros fehér sárga | => piros zöld sárga > fekete/kék AV VILÁGOS gő fekete/zöld/kék (v. meleg) fehér fehér fehér/piros/sárga fehér fehér piros piros piros/sárga => Piros/särga => sárga sárga SÖTÉT fekete/zöld/kék kék/zöld zöld/kék zöld (v. hideg) fekete fekete kék fekete/zöld/kek fekete Sy fehér fehér piros — piros sárga/zöld/kék sárga/zöld S fekete kék fekete Célszerű a három adatcsoportra vonatkozó kritikákat különválasztani egymástól. Az a) pontban jelölt vizsgálatot a kísérletben részt vevő személyek kis száma és az adatközlők kétnyelvűsége miatt bírálták a legtöbben, hiszen ez utóbbiak végered4 29 ményben mind , külföldi diákok, tanult és nyugati gondolkodású" emberek voltak Libanoni arab, bolgár, katalán, kantoni, mandarin, angol, izraeli héber, magyar, nigériai ibibio, indonéz, japán, koreai, kaliforniai pomo, mexikói spanyol, észak-afrikai szuahéli, Fülöp-szigeteki tagalog, thai, dél-mexikói celtál, indiai urdu és vietnami. 7 Az angol szövegben a zzeltal nevvel illetett indiän nyelvnek a magyar helyesírású megfelelőjét Siposs Andrästöl vettem (ld. SIPOSS 2006).
