Seite 30 [30]
2. AZ ALAPSZÍNNEVEK ÉS A SZÍNOSZTÁLYOZÁS EVOLÚCIÓJA 29
a) színmintákat azonosíttattak (neveztettek meg) a Berkeley Egyetemen 20
különböző nyelvű alannyal (nyelvenként általában eggyel), " de ezek mindegyike
angol nyelven is beszélt, tehát kétnyelvű volt;
b) Berlin terepmunkát végzett Mexikóban a (maja nyelvcsaládba tartozó) celtál"7
nyelvű indiánok körében, ahol 40 embert tesztelt (ezek egy része szintén kétnyelvű
volt, mert az anyanyelvén túl még a spanyolt is beszélte, Id. Berlin- Kay 1991, 31);
c) további 77 nyelv kapcsán áttekintették a releváns színekre vonatkozó szak¬
irodalmakat és etnográfiai beszámolókat.
2. ábra
L II. III. IV. V.
fehér
piros
fehér sárga
| =>
piros zöld
sárga > fekete/kék AV
VILÁGOS gő fekete/zöld/kék
(v. meleg) fehér fehér
fehér/piros/sárga fehér fehér piros piros
piros/sárga => Piros/särga => sárga sárga
SÖTÉT fekete/zöld/kék kék/zöld zöld/kék zöld
(v. hideg) fekete fekete kék
fekete/zöld/kek fekete
Sy fehér fehér
piros — piros
sárga/zöld/kék sárga/zöld S
fekete kék
fekete
Célszerű a három adatcsoportra vonatkozó kritikákat különválasztani egymástól.
Az a) pontban jelölt vizsgálatot a kísérletben részt vevő személyek kis száma és az
adatközlők kétnyelvűsége miatt bírálták a legtöbben, hiszen ez utóbbiak végered¬
4 29
ményben mind , külföldi diákok, tanult és nyugati gondolkodású" emberek voltak
Libanoni arab, bolgár, katalán, kantoni, mandarin, angol, izraeli héber, magyar, nigériai ibibio,
indonéz, japán, koreai, kaliforniai pomo, mexikói spanyol, észak-afrikai szuahéli, Fülöp-szigeteki
tagalog, thai, dél-mexikói celtál, indiai urdu és vietnami.
7 Az angol szövegben a zzeltal nevvel illetett indiän nyelvnek a magyar helyesírású megfelelőjét
Siposs Andrästöl vettem (ld. SIPOSS 2006).