Oldal 29 [29]
OCR
28 I. BEVEZETÉS V. Egymás mellett a KÉK, a ZÖLD és a SÁRGA VI.BARNA VII. LILA, RÓZSASZÍN, NARANCSSÁRGA, SZÜRKE Kay szerint az első két stádiumban ún. makrokategóriákba osztályozódnak a színek, vagyis a fekete névvel jelölt kategória nem csupán a fekete színt fedi le, hanem az összes sötét színt, a fehér pedig az összes világosat. De a második stádium pirosa sem csupán a pirosas árnyalatokat fedi le, hanem felöleli az összes meleg színt, majd a harmadik stádiumban a sötét színek közül kiválik a hideg színek szintén összetett kategóriája, amely a kék és a zöld színt is magában foglalja, és amelyet az ún. grue mozaikszéval (green+blue) jelölnek. Az utóbbi, 1975-ös séma sem bizonyult azonban véglegesnek, a legújabb verzió a World Color Survey (a továbbiakban WCS) név alatti nagyszabású kutatóprogram interneten is elérhető eredményeit" összegző monográfiában jelent meg (Kay-— Berlin—Mafh—Merrifield—Cook 2009, a továbbiakban: Kay et al. 2009). A WCS keretében a lakóhelyükön tárták fel különböző írás nélküli nyelvek színneveinek a jelentését. A terepmunkát azonban nem Kay és munkatársai végezték, hanem egy dallasi központtal rendelkező, de a világ számos pontján kisebb állomásokat működtető nyelvész és misszionárius hálózat (SIL - Summer Institute of Linguistic) tagjai, akik hétoldalas írásbeli instrukciót kaptak a végrehajtandó feladatokról. Összesen 1ro nyelvet vizsgáltak ezzel a módszerrel, nyelvenként legalább 25 adatközlőt kérdeztek meg, a nemek aránya azonban nem volt kikötve. A kutatásból származó adatok kiértékelése évtizedekig eltartott, végül azonban sikerült megrajzolni a véglegesnek tekintett univerzális sémát, amely végeredményben öt részben eltérő fejlődési vonalat jelöl ki, ezek közül azonban csak az egyiket tekintik a színelkülönülés fő irányának (ezt jeleztem aláhúzással a 2. ábrán, ld. Kay et al. 2009, 10-11). Visszatérve B&K eredeti, 1960-as években zajló kutatásának a módszereire, voltaképpen 21 különböző nyelvből választottak ki változó számú személyt, akikkel színmintás kísérletet végeztek, hogy kiderítsék nyelvük alapszínneveit. Az alapszínnevekre vonatkozó elképzeléseiket azonban további 77 nyelv kapcsán ellenőrizték, oly módon, hogy ezekkel kapcsolatban — így a magyarral is — kizárölag irott forräsokra hagyatkoztak. B&K valójában azonban nem csupán kétféle kutatást elegyített. Mint arra a filozófus Dedrick (1998) rámutatott, hipotézisük felállításához összesen háromféle módon gyűjtött adatcsoportra támaszkodtak: 5 http://www1.icsi.berkeley.edu/wes/
