Oldal 29 [29]
OCR Output

28 I. BEVEZETÉS

V. Egymás mellett a KÉK, a ZÖLD és a SÁRGA
VI.BARNA
VII. LILA, RÓZSASZÍN, NARANCSSÁRGA, SZÜRKE

Kay szerint az első két stádiumban ún. makrokategóriákba osztályozódnak a színek,
vagyis a fekete névvel jelölt kategória nem csupán a fekete színt fedi le, hanem az
összes sötét színt, a fehér pedig az összes világosat. De a második stádium pirosa
sem csupán a pirosas árnyalatokat fedi le, hanem felöleli az összes meleg színt,
majd a harmadik stádiumban a sötét színek közül kiválik a hideg színek szintén
összetett kategóriája, amely a kék és a zöld színt is magában foglalja, és amelyet az
ún. grue mozaikszéval (green+blue) jelölnek.

Az utóbbi, 1975-ös séma sem bizonyult azonban véglegesnek, a legújabb verzió
a World Color Survey (a továbbiakban WCS) név alatti nagyszabású kutatóprogram
interneten is elérhető eredményeit" összegző monográfiában jelent meg (Kay-—
Berlin—Mafh—Merrifield—Cook 2009, a továbbiakban: Kay et al. 2009). A WCS
keretében a lakóhelyükön tárták fel különböző írás nélküli nyelvek színneveinek
a jelentését. A terepmunkát azonban nem Kay és munkatársai végezték, hanem
egy dallasi központtal rendelkező, de a világ számos pontján kisebb állomásokat
működtető nyelvész és misszionárius hálózat (SIL - Summer Institute of Linguistic)
tagjai, akik hétoldalas írásbeli instrukciót kaptak a végrehajtandó feladatokról.
Összesen 1ro nyelvet vizsgáltak ezzel a módszerrel, nyelvenként legalább 25
adatközlőt kérdeztek meg, a nemek aránya azonban nem volt kikötve. A kuta¬
tásból származó adatok kiértékelése évtizedekig eltartott, végül azonban sikerült
megrajzolni a véglegesnek tekintett univerzális sémát, amely végeredményben
öt részben eltérő fejlődési vonalat jelöl ki, ezek közül azonban csak az egyiket
tekintik a színelkülönülés fő irányának (ezt jeleztem aláhúzással a 2. ábrán, ld.
Kay et al. 2009, 10-11).

Visszatérve B&K eredeti, 1960-as években zajló kutatásának a módszerei¬
re, voltaképpen 21 különböző nyelvből választottak ki változó számú személyt,
akikkel színmintás kísérletet végeztek, hogy kiderítsék nyelvük alapszínneveit.
Az alapszínnevekre vonatkozó elképzeléseiket azonban további 77 nyelv kapcsán
ellenőrizték, oly módon, hogy ezekkel kapcsolatban — így a magyarral is — kizá¬
rölag irott forräsokra hagyatkoztak. B&K valójában azonban nem csupán kétféle
kutatást elegyített. Mint arra a filozófus Dedrick (1998) rámutatott, hipotézisük
felállításához összesen háromféle módon gyűjtött adatcsoportra támaszkodtak:

5 http://www1.icsi.berkeley.edu/wes/