Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000023/0000

Veres róka, vörös bársony, piros rózsa. A piros/vörös a magyar nyelvben és kultúrában

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Bálizs Beáta
Title (EN)
'Veres’ Fox, ’Vörös’ Velvet, ’Piros’ Rose. The ‘piros-vörös’ [red] dual color terms in Hungarian language and culture
Field of science
Antropológia, néprajz / Anthropology, ethnology (12857)
Series
Studia Ethnologica Hungarica
Type of publication
monográfia
022_000023/0022
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 23 [23]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000023/0022

OCR

22 I. BEVEZETÉS A nyelvi és kognitív színkategóriák és színrendszerek vizsgálatának történetében három különböző megközelítést szoktak megkülönböztetni (Id. pl. Jones 2013), időrendben ezek a következők: 1. evolucionista; 2. relativista; 3. univerzalista. A 19. századi evolucionista színkutatás a nevét arról kapta, hogy a régi idők sajátos jelentésű színneveiből a modern nyugati színosztályozáshoz képest eltérő színfelfogásra, ill. a ,színérzék" (voltaképpen a színelkülönítő képesség) kezdeti fejletlenségére, majd annak fokozatos és azonos lépcsőfokon keresztül történő fejlődésére következtetett. Ezt az elképzelést lassan meghaladva azonban általánosan elfogadott nézetté vált, hogy a nyelvi kifejezéseknek és a színérzeteknek nem feltétlenül kell egybeesniük, ami voltaképpen azt jelenti, hogy a fizikai színspektrumban összemosódó, tagolatlannak észlelt színeket nem feltétlenül teljesen egyforma jelentésű és azonos számú színnévkészlettel fejezik ki a különböző nyelvek (Schäfer 1987, 17). Később, miután Franz Boas a kulturális relativizmust az amerikai kulturális antropológia , központi alapelvévé” tette, Edward Sapir jóvoltából körvonalazódott a gyelvi relativizmus (linguistic relativity) névvel illetett megközelítés is, amely a nyelv és a kultúra analógiáját, ill. a nyelv világképformáló erejét hangsúlyozta. , Ez a nyelvszemlélet vezetett Sapir egy tanítványa, Benjamin Lee Whorf közreműködésével a Sapir-Whorf-hipotézis kidolgozásához", amely a valóság érzékelésének nyelvi meghatározottságát (nyelvi determinizmus) hangoztatta (Bohannan-Glazer 2006, 211; Sapir 1929, Id. magyarul: 1971; Whorf 1956, 2006. Nézeteikhez ld. még Péntek 1988; Wardhaugh 1995, 194-198). Szinek eseteben ez a tétel úgy hangzik, hogy a színelnevezések nyelvenkénti rendje határozza meg a színosztályozást, ill. a színekről való gondolkodást. Vagyis míg az evolucionisták arra eszméltek rá, hogy a különböző nyelvekben nem egyezik a színekre vonatkozó szókincs, a relativisták a nyelv fontosságából kiindulva már azt is feltételezték, hogy ahány színnév van egy adott nyelvben, pontosan annyi színkategóriát tartanak számon a fejükben (azaz mentálisan) az ezt a nyelvet beszélő emberek. Sőt — mint arra Pléh Csaba (2003) felhívta a figyelmet — Whorf azt is hirdette, hogy ,az ember megismerési kategóriái nem naturális" eredetűek, hanem magából a nyelvből származnak. Így fogalmazta ezt meg 1940-ben: „A nyelvi rendszer [...] nem pusztán az ideákat reprodukáló eszköz, hanem sokkal inkább az ideák formálója, az egyén szellemi tevékenységének, benyomásainak [...] vezetője"? 7 — Arról, hogy színérzetek és a színnevek közt nincs egyértelmű megfelelés, jelenlegi ismereteim szerint magyarul először Hegedüs Lajos írt (Id. 1951, 61). $ " Ld. BENEDICI-SZADAHIKO 2006, 285. (Koronczai Barbara fordítása.) Azért innen idézem, mert az eredeti angol szövegnek (Id. WHOREF 1956, 213) tudtommal ez az egyetlen magyar nyelvű fordítása.

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1949 px
Image height
2783 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.29 MB
Permalink to jpg
022_000023/0022.jpg
Permalink to ocr
022_000023/0022.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu