Seite 15 [15]
14 ELÖLJÁRÓBAN
A kognitív kategóriákra vonatkozó sokféle kutatás közül jelen munka nagyban
támaszkodik E. Rosch (1975; 1978) megfigyeléseire, ill. a roschi prototípus-elmélet
hatására született nyelvészeti felismerésekre is. E. Rosch kategorizációra vonatkozó
vizsgálatai szerint a természetes kategóriák egy része biológiailag meghatározott,
ide tartoznak a színek is, mivel a színkategóriák minden kultúrában az emberi
érzékelés számára kiugró/feltűnő (,szaliens"): színek köré szerveződnek. Még¬
hozzá egyetemesen olyan formán épülnek fel, hogy ezek a színek adják a kategória
központi magját, prototípusát (legtipikusabb tagját), amely voltaképpen B. Berlin
és P. Kay (1991) híres, a későbbiekben részletesen kifejtésre kerülő hipotézisében
az ún. fokális színnel egyezik meg. Rosch megfigyelései szerint a kategóriák meg¬
ítélésében a prototípus és a hozzá viszonyított hasonlóságbeli távolság a döntő,
mivel a prototípus (mint a legjobb példa) mellett fokozatosan helyezkednek el a
kategória kevésbé jó példányai. A színek esetében a prototipikusnak feltételezett
színárnyalatok reprezentálják legjobban saját kategóriájukat, az ettől egyre eltérőbb
árnyalatok pedig egyre kevésbé jól képviselik azt.
Ezen elmélet fényében voltaképpen létezik egy vagy néhány piros tónus, amely
a piros kategória — biológiai alapú, éppen ezért univerzális (Id. Ragó 2007, 299) —
prototípusa, és az ettől való színezetbeli távolság határozza meg, hogy egy adott
árnyalatot pirosnak tartunk-e még vagy már inkább más színűnek. (Rosch egyébként
azt is állítja, hogy a kategóriák határai egybefolynak, ettől függetlenül azonban
a kategóriahatárok azért még szükségszerűen léteznek, ráadásul ,a megismerő¬
funkciókat jól szolgálja" az éles kategóriahatárokra való törekvés, Id. Ragó 2007,
302, 291). Nyelvészeti megközelítésben — miután a kognitív nyelvészet sikeresen
kiterjesztette a roschi, ill. a későbbi prototípus-elméletek (Id. ezeket Eysenck-Keane
1997, 280—281) érvényességét egyebek mellett a szemantikára is — a szavak, így a
színnevek jelentését szintén el lehet gondolni fokozatos szervezettségű kategóriaként.
A jelentés központi magja a fokális szín, de a színnév jelentése a kevésbé tipikus
árnyalatokra is kiterjed. A , használati eseményekben", vagyis amikor a színnevek
elhangzanak vagy leírják azokat, a teljes jelentéshálónak csupán egy adott része
kerül előtérbe, nyelvészeti szaknyelven: , profilálódik" (a szemantikailag profilált
elem, vagy egyszerűbben: a , profil" jelenti ugyanis , az adott nyelvi kifejezés aktuális
jelentését”, ld. Tolcsvai Nagy 2017c, 218; 2017a 44). Vagyis egyszer prototipikus,
* Azangol salience a fogalmat magyarul gyakran a „szaliencia” vagy a „feltünöseg” szöval forditjäk
le, ahogyan arra Tolcsvai Nagy Gábor (értekezésem opponensi bírálatában) volt kedves felhívni
a figyelmemet. A nyelvtudományi , feltűnőség" fogalom ugyanakkor nem csak az észlelésre
vonatkozik, kognitív nyelvészeti megközelítésben , a fogalmi rendszer mentális folyamataiban
és a nyelvi tevékenységben (a szövegben)" is lehet valami feltűnő vagy szaliens (TOLCSVAI
NAGY 20178, 47).