OCR
között az is elhangzott, hogy adják fel a közös ügyet, és ki-ki mentse a magáét, (13) vagyis az első őrségváltáskor mindenki menjen a táborból az orra után, vigyék be minden tulajdonukat a városokba, és ott védekezzenek — nagy tetszésnyilvánítás közepette egyhangúan ezt a javaslatot fogadták el. (14) Az ellenség már szétszéledt a földeken, amikor a rómaiak kora hajnalban előhozták hadijelvényeiket, csatarendbe álltak, és minthogy senki nem vonult ellenük, rohamlépésben megindultak az ellenséges tábor felé. (15) A kapuk előtt és a sáncokon egyetlen őr sem állt, a táborban megszokott nyüzsgést sem lehetett észlelni, ezért a szokatlan csend miatt meghökkenve megálltak, cseltől tartva. (16) Majd áthatoltak a sáncon, és látva, hogy kihalt minden, az ellenség nyomába eredtek. A szétszóródott ellenség minden irányban elágazó nyomai kezdetben megzavarták őket, (17) később azonban, amikor felderítők útján értesültek az aaguusok terveiről, sorban végighódították a városokat. 50 nap alatt 31 várost vettek be, mindet ostrommal, a legtöbbet lerombolták és felgyújtották, és majdnem teljesen megsemmisítették az aeguusok népét. (18) A rajtuk aratott győzelem után a consulok diadalmenetet tartottak. A vereség intő példája arra késztette a marrucinusokat, marsusokat, paelignusokat és frentanusokat, hogy békét és barátságot kérő követeket küldjenek Rómába. Kérésükre szerződést kötöttek velük. 46. (1) Ebben az évben volt aedilis curulis Gnaeus Flavius (Gnaeus fia), az alacsony sorból, felszabadított rabszolga apától származó, de agyafúrt és ékesen szóló írnok. (2) Némelyik évkönyvben azt olvasom, hogy amikor az aedilisek szolgálatában allt,’ és látta, hogy a ¢ribusok aedilisnek valasztjak őt, de írnok volta miatt nem tekintik érvényesnek megválasztását, letette írótábláját, és megesküdött, hogy soha többé nem végez írnoki munkát." (3) Ezzel szemben Macer Licinius azt állítja, hogy az írnokoskodással már jóval korábban felhagyott, és azóta tribunusi tisztséget is viselt, majd a Város éjszakai biztonságáról, később pedig egy colonia alapításáról gondoskodó háromfős bizottság! tagja lett. (4) Abban ! Egy másik kéziratcsoport és Szicíliai Diodórosz párhuzamos beszámolója (XX. 101. 5) 41 várost említ. ? A tisztségviselők hivatalszolgái közül az írnokok voltak a legjelentősebbek. Az aedilisek irnokai rangban a guaestorok írnokai után következtek. Feladatuk nemcsak a jegyzetelés és másolás volt, hanem hozzátartozott a könyvvizsgálás is. : Az írnokoknak feltehetőleg esküt kellett tenniük hivatalba lépésükkor — ezt fordította visszájára Cn. Flavius, amikor írnoki tevékenységét egy esküvel fejezte be örökre. ! Az éjszakai nyugalom őrei valószínűleg azonosak voltak a ériumviri capitales néven ismert háromfős bizottsággal, amely általában a rendfenntartásért volt felelős, annak legkülönfélébb ágazataival együtt. 575