díszt viselő katonák tarka, az ezüstdíszesek lenből készült fehér tunikát viseltek. !
Az előbbiek a bal-, az utóbbiak a jobbszárnyon helyezkedtek el.
(4) A rómaiak már tudtak az ellenség tündöklő fegyverzetéről. Vezéreik ilyen
szavakkal készítették fel őket: A katona legyen marcona külsejű, nem ezüsttel
és arannyal kivert, hanem kardjában és bátorságában bízó. (5) A drága felszere¬
lés inkább zsákmány, mint fegyverzet; csata előtt még csillog-villog, de a véron¬
tás és a sebek ezt is csak bemocskolják. (6) A hősiesség a katona egyetlen ékes¬
sége, a díszes fegyverzetet pedig megszerzi neki a győzelem, hisz a gazdag
ellenség a győztes jutalma, bármilyen szegény is az. — (7) Cursor e lelkesítő
szavakkal vezette csatába katonáit. Ő maga a jobbszárnyon állt, a balszárnyat
a lovassági főparancsnokra bízta.
(8) Mihelyt összecsaptak, teljes erővel lángolt fel a harc az ellenséggel, de
éppoly heves vetélkedés folyt a dictator és a lovassagi főparancsnok között is,
hogy melyik szárny viszi döntésre a dolgot először. (9) Úgy esett, hogy először
Iunius és a balszárny kényszerítette hátrálásra az ellenség jobbszárnyát, a samnis
szokás szerint átoktörvénnyel sorozott katonákat, akik ezért viseltek feltűnő
hófehér ruhát és hozzá illő, ragyogó fegyverzetet. Iunius azt hangoztatva, hogy
most Orcusnak? áldozza őket, rohamot indított ellenük, megbontotta egysége¬
iket, és egyértelműen megingatta csatasorukat. (10) Ezt latva a dictator felkiáltott:
, Már csak nem a balszárny arat először győzelmet? A jobbszárny, a dictator
csatasora pedig csak a másik után kullog a harcban, nem ragadja magához a győ¬
zelem oroszlánrészét?"
(11) E szavakkal feltüzelte katonáit, és a lovasok sem maradtak el hősiesség¬
ben a gyalogosok mögött, sem a /egazusok lelkesedésben a vezérek mögött. (12)
A jobbszárnyon Marcus Valerius, a balszárnyon Publius Decius — mindketten
consulviselt férfiak — odanyargaltak a maguk szärnyän elhelyezked6 lovasokhoz,
és buzdítva őket, hogy osztozzanak velük a dicsőségben, oldalba támadták velük
az ellenséget. (13) Amikor ez az újabb rémület mindkét felől átkarolta az ellen¬
séges csatasort, az ellenség zavarának láttán a római légiók is újra felharsanó
csatakiáltással törtek rájuk. Így kezdődött a samnisok futása. (14) A csatateret
! Egyes kiadók ide illesztenek be egy Noniusnál (194. 20) található idézetet , Livius IX.
könyvéből", mely szerint az aranyfegyverzetű samnisoknak , aranyozott kardhüvelyük,
aranyveretes övük volt” (auratae vaginae, aurata baltea illis erant), és ennek megfelelően
egészítik ki az ezüstfegyverzetűek leírását is. Más kutatók az idézetet Livius Andronicus
Odüsszeia-fordításából eredeztetik — ez azonban kevéssé valószínű, mivel az eposzfordí¬
tásnak csak későbbi, hexameteres átdolgozását szokás könyvbeosztás szerint idézni, a mi
idézetünk pedig nem hexameterben íródott.
? Orcus az alvilág istene.