26.
(1) Ugyanebben az évben Luceria a samnisok kezére került: a római helyőrséget
árulás szolgáltatta ki az ellenségnek. (2) De az árulás nem sokáig maradt bün¬
tetlenül. A római sereg épp a közelben tartózkodott, és egyetlen rohammal el¬
foglalta a síkságon épült várost.! (3) A luceriabelieket és a samnisokat mind egy
szálig levágták, és odáig fajultak az indulatok, hogy még amikor Rómában
felvetődött a senazusban, hogy telepeseket kellene küldeni Luceriába, sokan úgy
vélekedtek, hogy a várost el kell pusztítani. (4) Engesztelhetetlen gyűlölet élt
bennük a várossal szemben, amelyet kétszer is el kellett foglalniuk, ráadásul
a nagy távolság miatt is aggasztónak tartották, hogy hazájuktól ilyen messze,
ilyen ellenséges népek közé száműzzék polgártársaikat. (5) Mégis az a vélemény
győzött, hogy küldjenek telepeseket; ki is küldtek 2500 embert.
Ebben az évben, amikor általánossá vált a Rómától való elpártolás, Capuában
is titkos összeesküvéseket szőttek az előkelő polgárok. (6) A senatus, értesülvén
a dologról, nem tért az ügy fölött napirendre: elrendelte a vizsgálatot, és úgy
döntött, hogy ennek végrehajtására diczazort kell kinevezni. (7) Gaius Maeniust
neveztek ki, aki Marcus Foliust jelölte ki lovassägi föparancsnokkä. A dictatori
tisztséget mindig félelmetes hír övezte, ezért — nem tudni, vajon a rettegés vagy
a rossz lelkiismeret volt-e az oka — az összeesküvés vezetői, Ovius és Novius
Calavius, mielőtt még nevük a dictator tudomására jutott volna, az eljárás elől
a kétségtelenül önként választott halálba menekültek.
(8) Ezután, minthogy Campaniában már nem volt mit kideríteni, a nyomo¬
zás Rómában folytatódott azzal a megokolással, hogy a senazus a vizsgálatot nem
kifejezetten a capuai összeesküvők ellen rendelte el, hanem általában mindazok
ellen, akik bárhol gyűléseket tartottak és összeesküvést szőttek az állam ellen;
(9) márpedig a tisztségek elnyerése céljából kötött érdekszövetségek is veszélyt
jelentenek az államra. Egyre többféle ügyre, egyre több személyre terjedt ki
a vizsgálat, mivel a dictator sem bánta, hogy ebben korlátlan hatalmat élvez. (10)
Előkelő személyeket idéztek hát törvény elé, és hiába fordultak ezek segítségért
a tribunusokhoz, egyikük sem akadályozta meg, hogy nevüket felvegyék a vád¬
lottak jegyzékébe. (11) Ezért nemcsak a bevádoltak, hanem az egész nemesség