Oldal 528 [528]
OCR
vaztátok volna meg, sem mi nem vállaltunk volna kezességet. Így az események törvényszerűen csakis így végződhettek: a samnisokat egy számukra is szinte felfoghatatlan boldog ábránd csalta meg, (15) a mi seregünket pedig a szerencse, amely bajba sodorta, ki is húzta onnan; az ellenség hiú győzelmét semmivé tette a még hiúbb béke, mert belementek egy kezességvállalásba, amely a kezeseken kívül senkit sem kötelez. (16) De mit tárgyaltak meg, atyák és összeírtak, veletek és a néppel? Ki vonhat benneteket felelősségre, ki állíthatja, hogy ti csaptátok be? Ellenség vagy polgártárs? Az ellenséggel szemben semmire sem köteleztétek magatokat, és egyetlen polgárnak sem adtatok parancsot, hogy nevetekben kötelezettséget vállaljon. (17) Tehát veletek szemben nincs elszámolni valónk sem nekünk, akiknek nem adtatok megbízást, sem a samnisoknak, akikkel nem is tárgyaltatok. (18) A samnisokkal szemben csak mi vagyunk kezességre kötelezve, és adósságunkért teljes mértékben jót is állunk azzal, amit felajánlhatunk: testünkkel és lelkünkkel. Ezzel kegyetlenkedjenek, ez ellen élesítsék dühüket és fegyvereiket. (19) Ami a népzribunusokat illeti, döntsétek el, ki lehet-e adni őket most azonnal, vagy csak később. Mi, Titus Veturius és ti, többiek, addig is adjuk át hitvány fejünket a samnisoknak, ha bűnhődésünk árán visszaszerezhetjük a római fegyverek cselekvési szabadságát!" 10. (1) A szónok személye és érvelése egyaránt nagy hatást tett a senazfusra, még a népíribunusokra is, akik kijelentették, hogy alávetik magukat a senazus döntésének. (2) Azonnal letették tisztségüket is, és a többiekkel együtt átadták őket a fetialis papoknak, hogy vigyék el Caudiumba. E senazusi határozat után mintha valami reménysugár tűnt volna fel a polgárság előtt. (3) Mindenki Postumiusról beszélt, dicsérő szavakkal az égig emelték, és tettét Publius Decius consu/ önfeláldozása! és más dicső cselekedetek mellé állították. (4) Az ő tanácsa és segítsége tette lehetővé — mondogatták -, hogy az állam kivergődjön a megalázó békéből; önként vállalta az ellenség dühét, a megkínzatást, és engesztelő áldozatul ajánlotta fel magát a római népért. (5) Mindenki mohón várta a háborút: eljön-e végre a nap, amikor fegyveresen megmérkőzhetnek a samnisokkal? (6) A polgárságban akkora gyűlölet és bosszúvágy lobogott, hogy majdnem mindenki önként jelentkezett a sorozáson. Uj légiókat szerveztek a régi katonákból, és a sereg Caudium alá vonult.? (7) Az elöl haladó feriaZis papok a város kapujához érve megparancsolták, hogy fosszák meg a kezeseket ruháiktól, és ! Vö. VIII. 9. ? Nehéz elképzelni, hogy a caudiumi események után a római hadsereg akadálytalanul eljutott volna a város alá. 527
