Page 418 [418]
OCR
vezetője" volt békében és háborúban egyaránt. A száműzetésben pedig csak növelte dicsőségét az a sóvárgás, amellyel az ellenség hatalmába került nép könyörgött távollévő vezére segítségéért, és szerencsés működése, amellyel, mihelyt visszakerült hazájába, egyúttal a hazát is visszaadta a polgároknak. (10) A rákövetkező 25 évben — mert még ennyi ideig élt — sem bizonyult méltatlannak régi dicsőségéhez, és kiérdemelte, hogy őt nevezzék Romulus után a Város második megalapítójának. 2. (1) Ebben és a rákövetkező évben, Gaius Sulpicius Peticus és Gaius Licinius Stolo consuldsága alatt [364] is tovább dühöngött a járvány. (2) Így nem is történt más említésre méltó esemény, csak az, hogy az istenek békéjének kikönyörgése céljából szent lakomát rendeztek tiszteletükre, a Város alapítása óta harmadízben. (3) Mivel a járványt sem emberi tudomány, sem isteni segítség nem enyhítette, babonás félelem lett úrrá a lelkeken, és az égiek haragjának kiengesztelésére szolgáló egyéb módszerek mellett bevezették a színjátékot is, amely újdonságnak számított a harchoz szokott nép számára, hiszen addig a circusi látványosságokon kívül más nem létezett." (4) Mint minden kezdet, ez is szerény, ráadásul idegen eredetű volt. Etruriából behívott mutatványosok zibiaszóra? járták kecses táncukat, etruszk módra, ehhez azonban nem tartozott sem szöveg, sem a szöveg tartalmának mozgással való megjelenítése. (5) Az ifjak később utánozni kezdték őket, közben tréfás, rögtönzött versekkel csipkedték egymást, és mozgásukat a szavakhoz igazították. (6) Így a kezdeményezés polgárjogot nyert, és a gyakori előadásokon mind tovább fejlődött. Minthogy a mutatványos neve etruszk nyelven ister, a hazai hivatasos szinészeket is Aistriénak nevezték el. (7) Ezek már nem a fescenniumi versekhez! hasonló, rögtönzött, csiszolatlan és darabos alkalmi versekkel feleseltek egymásnak, hanem a zibiadallam szerint előre megírt, változatos ritmusú sazurákat adtak elő, megfelelő mozdulatokkal ! Livius nem véletlenül használja a princeps szôt Camillus jellemzésében, hiszen a nagy római államférfit méltán tekinthette a Rómát a polgárháborúk után szinte újjáalapító Augustus előképének. ? A római circus fő látványossága a kocsiverseny volt; emellett — a modern cirkusz őseként — különleges állatok bemutatása és artistaszámok is porondra kerültek, bár kisebb jelentőséggel. 3 A görög auloszhoz hasonló, kettős fuvola- vagy dudaszerű hangszer. ! Felelgetős formájú gúnyversek, amelyek szolgálhatták egy ember nyilvános kipellengérezését is, de például esküvők alkalmával bajelhárító szerepük is lehetett. 5 A színpadi satura műfaj jellegéről nincsenek biztos adatok, de valószínű, hogy a későbbi szatírától erősen eltért. Vagy a görög szatírjátékhoz lehet köze, amelynek bizonyos formái 417
